BUX
40131

Angol-francia háború kezdődött - csúnya vége lehet

Franciaország kifejezetten ellenségesen viselkedik Nagy-Britanniával szemben a brexittel kapcsolatban, a szigetország távozását arra akarja felhasználni, hogy kiüsse a londoni Cityt Európa vezető pénzügyi központjának szerepéből. Számos EU-tagállamot erősen aggaszt a konfliktus.

Komócsin Sándor, 2017. július 18. kedd, 07:06

Továbbra sem világos, milyen brexitet akar az Egyesült Királyság és egyre nyilvánvalóbbak a londoni kormány tagjai közti ellentétek. Ebben a hangulatban kezdődtek újra hétfőn a szigetország és az EU tárgyalásai a válásról - derült ki a Bloomberg cikkéből. A hét végén az a vita foglalkoztatta a közvéleményt, miszerint milyen hosszú legyen az uniós tagságot követő átmeneti időszak.

Philip Hammond pénzügyminiszter években, Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője viszont maximum hónapokban gondolkodik. Az előbbi szerint a brit vállalatoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ám az utóbbi nem akarja, hogy hosszabb ideig megkössék a függetlenné váló ország vezetésének kezét.

Kormány show a médiában

Ez a vita is megerősíti azonban azt a képet, hogy az ország vezetésében zűrzavar uralkodik. Theresa May miniszterelnök tekintélyének enyhén szólva nem tesz jót, hogy a miniszterei egymásnak ellenmondó véleményüket hangoztatva végig road show-zzák a médiát. További kínos momentum May és David Davis brexitügyi miniszer nyílt vitája a szigetországban élő EU-állampolgárok jogairól.

May visszautasította Davis követelését, amely szerint feltétel nélkül garantálni kéne ennek a 3,2 milliós népességnek a jogait, miután az ország elhagyja az EU-t. A kérdés kritikus, ugyanis az EU nem volt elragadtatva a miniszterelnök tervétől, amely szerint csak a legalább öt éve Nagy-Britanniában vendégmunkáskodó uniós polgárok kapnának a helyiekhez hasonló jogokat, de nem árulta el, melyik évtől kezdődne ez a periódus.

Ügyek

A feleknek lesz miről tárgyalniuk az új fordulóban. May a múlt héten megerősítette, hogy mindenképpen el akarnak szakadni az Európai Bíróság joghatóságától, miközben az EU azt akarja, hogy az uniós polgárok vitás ügyeiben az Egyesült Királyság esetében is ez a testület legyen illetékes. Ebből annyit engedhetnek, hogy a bíróság közvetítő szerepet játsszon.

Az ír-észak-ír határ ügyében az ügyhöz közel álló források szerint megszülethet az egyezség, igaz, a német kormány nem érti miért kellene ez a mostanihoz hasonlóan teljesen nyitva tartani ezt az átjárót.

A lelépési pénz ügyében a brit parlament tett egy gesztust, ugyanis a múlt héten a brit követelések pénzügyi rendezéséről is értekező dokumentumot tett közzé. Ez arra utal, hogy London hajlandó lenne valamennyit fizetni a korábbi brit kötelezettségvállalások fejében.

Hírek

Egy friss felmérés szerint csak a britek 18 százaléka látja úgy, hogy a kormány jó kezeli az EU-s válás ügyét. A Telegramph úgy tudja, hogy Hammond szándékosan frusztrációt akar kelteni a brexit körül és úgy kezeli kilépéspárti kollégáit, mint kalózokat, akik foglyul ejtették őt.

A Bloomberg szerint közvetlenül a tavaly június népszavazás után ugyan nem jelentkeztek a válással kapcsolatos negatív gazdasági hatások, ám az elmúlt időszakban fogyasztás mérséklődésének formájában kezdenek megjelenni a brexit káros hatásai.

Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök szerint nyitva kell hagyni a lehetőséget a brit EU-tagság fenntartása, a brexit sutba dobása előtt. Gus O'Donnell közgazdász, aki három miniszterelnök alatt szolgált kabinetfőnökként 2005 és 2011 között úgy látja, nincs esély a sima brexitre. Ennek három oka is van: a miniszterek veszekedése, az irreális várakozások megfogalmazása és a kormány túlterheltsége.

Francia szigor

A brit kilépéssel kapcsolatos apró hírek közül azonban az a legriasztóbb, amely szerint Franciaország kemény brexitet akar. Párizs láthatóan örül, hogy a londoni Cityt kiütheti a válás, megdobva Párizs súlyát a pénzügyi világban - idézte Jeremy Browne, a City brüsszeli képviselőjének kiszivárogtatott emlékeztetőjét a Financial Times. Browne beszámol egy találkozóról, amelyen részt vett a Banque de France képviselője is.

Ez volt a legrosszabb egyeztetés, amelyen valaha részt vettem az EU-ban - írja a jelenlegi posztját 2015 óta betöltő szakember. A francia központi bank mindenáron szét akarja szakítani a brit-EU pénzügyi kapcsolatokat, tekintet nélkül annak költségekre. Emmanuel Macron államfővé választása óta általában elborultabbá és rámenősebbé váltak a franciák.

Mi lesz itt?

Browne tapasztatlai szerint Párizs keménykedése számos más unió ország vezetését is aggasztja. Ők ugyanis azt szeretnék, hogy országuk barátságos viszont alakítson ki a függetlenné váló Egyesült Királysággal. Minden ország lát lehetőséget a brexitben arra, hogy javítsa saját helyzetét, ám a franciák gyakorlatilag visszautasítják a baráti viszonyt Nagy-Britanniával.

A párizsi kormány egy hete jelentette be, hogy csökkenteni fogják a bankadót és a pénzügyi szolgáltatókra háruló adminisztratív terheket. Nem kétséges, hogy ezzel Londonból akarják Párizsba csábítani a pénzintézeteket a britek 2019. márciusi kilépése után. Eduard Philippe miniszterelnök nem titkolja, hogy ha rajta múlna, akkor a brexit után Párizs lenne Európa első számú pénzügyi központja.