Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Az orosz fosszilis tüzelőanyagok exportja szempontjából 2035-ig az Európai Unió mellé felzárkózik majd Kína − az EU részaránya az orosz eladásokban 61-ről 48 százalékra csökkenhet, míg Kína jelenlegi kétszázalékos súlya 20 százalékra emelkedhet a következő másfél évtizedben − mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Közép-európai Egyetemen (CEU), a szervezet World Energy Outlook 2011 kiadványának bemutatása kapcsán tartott előadásában.
Egyre nagyobbak a kihívások
Az IEA számításai szerint mindeközben az orosz energiaexport értéke 2035-re a tavalyi 255 milliárd dollárról 420 milliárdra emelkedhet (2010-es értéken). Az olaj- és gázszektor orosz GDP-ben elfoglalt részaránya az IEA becslése szerint a 2011-es 24 százalékról 2020-ra 20, 2035-re pedig 15 százalékra csökkenhet. Oroszország 2035-re a legnagyobb nem OPEC-tag olajtermelővé válik, 9,7 millió hordó napi termelési mennyiséggel. Az ország az elemzés szerint összességében az Ázsia és Európa között a nyersanyagokért folytatott erősödő verseny nyertese lehet, a globális gázpiacok dinamikájának változása, illetve a hagyományos gázárazási modellekre nehezedő egyre nagyobb nyomás kihívásokat is teremt számára.
A teljes exportmennyiség megtakarítható lenne
Birol szerint amennyiben az oroszországi energiahatékonyság a következő tíz évben elérné az OECD-országok átlagos szintjét, az ország nagyjából mai gázexportjának megfelelő mennyiséget takaríthatna meg, azaz bármiféle kitermeléssel összefüggő beruházás nélkül duplázhatná meg exportját. Az orosz energiahatékonyság ugyan sokat javult az elmúlt években, azonban az IEA szerint − még az ország ipari infrastruktúrájának és időjárási körülményeinek figyelembevételével is − hatalmas lehetőségeket rejt a hatékonyság javítása. A szervezet úgy látja, ha Oroszország minden gazdasági ágazatban az OECD-átlag szintjére emelné az energiahatékonyságot, évente 200 millió tonna kőolaj-egyenérték mennyiségű elsődleges energia megtakarítására lenne lehetőség (ami a teljes orosz igények 30 százalékát jelenti, illetve megfelel az Egyesült Királyság teljes éves felhasználásának). Az IEA legvalószínűbbnek tartott energiapolitikai forgatókönyve alapján 2035-ig további fejlődés várható ezen a területen Oroszországban, azonban így is jelentős marad az eltérés az OECD és Oroszország között, 2035-re a teljes orosz energiafelhasználás 18 százalékát jelentenék a megtakarítási potenciálok.
Nem lesz jelentős változás az energiamixben
Az emelkedő belső piaci földgázárak ugyan hozzájárulhatnak a hatékonyságbeli fejlődéshez Oroszországban, azonban önmagukban nem okoznak majd jelentős változásokat az energiamixben − szögezi le az IEA elemzése. A gáz részaránya így a 2009-es 54 százalékról 52-re csökkenhet 2035-re, az olajfelhasználás a napi 2,7 milliárd hordó mennyiségről 3,2 milliárdosra emelkedhet a jelzett időszakban, a szén iránti orosz igények pedig nagyjából szinten maradhatnak.