Különös verseny kezdődött a marylandi központú Intrexon Copr. Biotechnológiai vállalat és az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA) között. A vállalat részvényei 60 százalékkal ugrottak meg január 13-át követően, miután kiderült, hogy olyan genetikailag módosított szúnyogokat hozott létre, amelyek segíthetnek legyűri a riói olimpiát is veszélyeztető Zika-vírust - írta a Bloomberg.

A cég értéke ezzel egymilliárd dollárral nőtt, ám a részvényvásárlókat kisebb szívroham kerülgetheti, miután kiderült, hogy az IAEA szintén előállt a maga a "atombombájával" a járvány leküzdésére.

Mindkét fél ott van a terepen, Latin-Amerikában, megoldásaik pénzügyileg is versenyeznek egymással. A biotech cég természetesen nem adhatja ingyen a technológiáját, míg az ENSZ-hivatal éppen ezt teszi - derült ki a Bloomberg cikkéből.

Jó ajánlatok

Az Intrexon úgy alakította át a szúnyogok DNS-ét, hogy azok kimúlnak még mielőtt átadhatnák a vírust csípéseikkel, míg az IAEA besugárzással sterilizálja a hím lárvákat, így miután párzanak, utódaik már ki sem keljenek.

Az Intrexon azzal érvel megoldása mellett, hogy 2009 óta gyakorlati tesztekkel bizonyította annak hatásosságát, míg az IAEA bármelyik országnak minden további nélkül átadja technológiát és kiképzi az alkalmazásához szükséges személyzetet.

Bizonyított siker

Az atomenergia-ügynökség szakértői a jövő héten utaznak Brazíliába, hogy előkészítsék nukleáris technológiájuk átadását a helyi egészségügyi hatóságoknak. Az Intrexon már működő helyi üzeme hetente kétmillió genetikailag módosított szúnyogot állít elő, emellett jelenleg éppen előkészítik egy újabb rovargyár megnyitását. A költségekről nem nyilatkoznak.

A cégnek sikerült 80 százalékkal csökkentenie a szúnyogpopulációt azokban a térségekben, ahol bevetette az átalakított szúnyogokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) február 8-án kiadott közleménye szerint ezek a rovarok segíthetnek a Zika-vírus terjedésének megállításában.

Filléres beavatkozás

Az IAEA módszere azt ígéri, hogy mindössze 400 dollárért elő tudnak állítani egymillió steril szúnyogot, miután befejezték az előkészülteket. Technológiájuk ugyan viszonylag új, ám Guatemalában van egy üzemük, amely hetente hárommillió rovart gyárt.

Akármelyik megoldással próbálkozzanak is a hatóságok a legnagyobb gond, a szúnyogok eljuttatása a természetbe. Nem rovarirtó szerekről van szó, amelyeket repülőgépekről leszórhatnak - a rovarok gyengédebb kezelést igényelnek. Az IAEA egy német dróngyártóval működik együtt, ha ez sikerre vezet, akkor akár a városokban is szabadon bocsáthatják a besugárzott rovarokat.

Szúnyogfitnesz

További nagy kérdés az ENSZ-ügynökség programjával kapcsolatban, hogy a nukleáris sugárzásnak kitett hím szúnyogok elég erősek lesznek-e ahhoz, hogy a párzásért folyó versenyben legyőzzék a természetben zavartalanul felnőtt versenytársaikat.

Itt a természetes kiválasztódás szabálya érvényesül - figyelmeztet a versenytárs Intrexon szakértője -, nem "steril" mezőgazdasági körülmények között dolgozunk. Az IAEA szakemberei természetesen meg vannak győződve arról, hogy kellően fitt rovarokat küldenek a szaporodási csatába.

A Zika-vírus, amelyek fertőzésére egyelőre nincs gyógymód, a jelenegi feltételezések szerint születési rendellenességet okozhat. A WHO adatai szerint Latin-Amerikában négymillió embert fertőzött meg, de megjelent az USA-ban és Európában is és a legújabb vizsgálatok szerint szexuális úton is terjed emberről emberre.