A "döntés" - amelyen az ECB a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,75 százalékos irányadó rátán - támogatása egyhangú volt a 23-tagú kormányzótanácsban, mondta Draghi, ám egy ország tartózkodott - ez az utóbbi hetek folyamatos nyilatkozatai fényében a német Bundesbank vezetője, Jens Weidmann lehetett. A testület Draghi szerint megvitatta az irányadó kamatráta csökkentését is, ám úgy döntött, ennek még nem jött el az ideje. Az ECB elnök ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a jegybank jó esélyt lát arra, hogy szeptemberben további 25 bázisponttal (0,75 százalékról 0,50 százalékra) csökkenjen az irányadó ráta. A negatív betéti kamatokat firtató kérdésre viszont annyit mondott: "itt álljunk meg, ezek teljesen ismeretlen területek".

Az európai jegybankelnök alapvetően az eurózóna tagállamainak kormányaira mutogatott, közölte például, hogy az EFSF és az ESM kötvényvásárlásainak megkezdése nélkül nem lehet hatékonyan csökkenteni a kötvénypiaci feszültségeket; ez szükséges feltétele lenne annak, hogy az ECB megindítsa a nyíltpiaci beavatkozásaikat.

Draghi a sajtótájékoztatón újra elmondta, hogy az ESM-et az európai jegybank önmagában nem is lenne képes bankká alakítani, hiszen ez a kormányok feladata lenne; mivel a mentőalap jelenlegi felépítése alapján nem is lehetne bank, ezért akkor sem adhatnának neki banki jogosítványokat, ha az ESM ezt kérné.