BUX
38504

Az ECB segítene a görög bankoknak

Az Európai Központi Bank kész 60 milliárd euróig engedélyezni a görög bankok sürgősségi hitelezését - értesült az AFP és a Die Welt.

MTI-Eco, 2015. február 5. csütörtök, 18:01

Az Európai Központi Bank (ECB) kész engedélyezni 60 milliárd euróig, hogy a görög nemzeti bank sürgősségi likviditási hitelt nyújtson a görög pénzintézeteknek - tudta meg az AFP francia hírügynökség egy névtelenül nyilatkozó, az ECB-hoz közeli forrástól csütörtökön. A Die Welt című német napilap szintén úgy értesült, hogy az ECB 60 milliárd euróban szabta meg a sürgősségi likviditási segítség (Emergency Liquidity Assistance - ELA) mértékét.

Az ECB kormányzótanácsa szerdán úgy döntött, hogy február 11-től nem fogad el magas kockázatú, bóvli kategóriába sorolt görög állampapírokat fedezetként refinanszírozási műveleteiben. Ez azt jelenti, hogy a görög bankok nem juthatnak forrásokhoz az ECB rendes hitelezési tevékenységének résztvevőiként. A kormányzótanács ugyanakkor jóváhagyta a görög nemzeti bankhoz befutott sürgősségi likviditásnyújtási kérelmeket. Egy nagyon bőkezű keret meghatározásával az ECB biztosította, hogy a görög bankok - legalábbis a következő hetekben - fenn tudják tartani fizetőképességüket, és biztosítani tudják a görög állam finanszírozását a rövid futamidejű kincstárjegyek megvásárlásával.

"Az ECB nyilvánvalóan nem akarja magára vállalni annak felelősségét, hogy az összes finanszírozási forrás elapasztásával kitaszítja Görögországot az euróövezetből" - vélte Dario Perkins, a Lombard Street Research londoni székhelyű makrogazdasági elemző csoport elemzője.

Ellentmondóan nyilatkozott a német és a görög pénzügyminiszter első találkozójuk után

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a német és a görög pénzügyminiszter csütörtökön Berlinben az első találkozójuk után tartott sajtótájékoztatón. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elmondta, hogy a megbeszélésen "diplomáciai kifejezéssel szólva egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet". Jánisz Varufakisz viszont azt mondta: "abban sem tudtunk megállapodni, hogy nem értünk egyet".

A német pénzügyminiszter azt mondta, szerinte az adósságleírás lekerült a napirendről, míg görög kollégája arról tájékoztatott, hogy nem tárgyaltak az adósságtörlesztés menetrendjéről. Wolfgang Schäuble megismételte a berlini vezetés korábbi ajánlatát, miszerint Németország kész közreműködni a görög adórendszer megerősítését célzó munkában, és kiemelte, hogy jó irányba mutat az új görög kormány több terve, köztük az adózási fegyelem erősítése a vagyonos rétegeknél és a korrupció elleni küzdelem. Ugyanakkor egyes tervezett intézkedések "nem feltétlenül jó irányba mutatnak" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az athéni vezetésnek folytatnia kell a tárgyalásokat a Görögországot 2010 óta 240 milliárd euró válságkezelő kölcsönnel kisegítő szervezetekkel, a Nemzetközi Valutalappal (IMF), az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Központi Bankkal (ECB), és be kell tartania az érvényes megállapodásokat. Úgy vélte, nincs válasz arra a kérdésre, hogy miként lehetne finanszírozni a görög állam működését csak a piacról, a jelenlegi hitelezők támogatása nélkül.

Az európai egységfolyamat azt is jelenti, hogy nemcsak az adott ország választóinak akaratát, hanem az ország európai partnereinek jogos érdekeit is figyelembe kell venni - mondta Schäuble, hozzátéve, hogy a görög választók ugyan egyértelmű felhatalmazást adtak a Szirizának, de meglehet, hogy a radikális baloldali párt választási ígéreteit "nem lehet megvalósítani, ha terhet jelentenek másoknak".

Ezzel szemben Jánisz Varufakisz kiemelte, hogy a szerződéseket, megállapodásokat ugyan be kell tartani, de nem szabad közben "letaposni a demokrácia törékeny virágát olyan kijelentésekkel, hogy a választások nem változtatnak semmin". A görög pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy kormánya egy "áthidaló támogatási programot" kíván kidolgozni a hitelezőkkel a február végéig tartó jelenlegi IMF-EB-ECB program utáni időszakra, és május végére egy új szemléletű válságkezelő megállapodást szeretne tető alá hozni.

A görög válságot 2010-ben "félrekezelték", az államháztartás likviditási gondjaként fogták fel, holott csődhelyzetről volt szó. Így végül "a történelem legnagyobb összegű hitelét kapta meg egy fizetésképtelen nemzet, ráadásul azzal a feltétellel, hogy csökkenteni kell a jövedelmeket", ez pedig csak tovább mélyítette a válságot - fejtette ki.

A jelenlegi program további nagy hiányossága, hogy középpontjában nem a járadékvadászat és a korrupció visszaszorítása áll, nem a felső rétegek visszaélései elleni küzdelemről szól, hanem az alacsony jövedelműek megsarcolásáról, az erőfeszítések fő célja pedig nem a gazdaság beindítása, hanem az államadósság visszafizetése - vélekedett Jánisz Varufakisz. Ezzel a szemlélettel szakítani kell, mert Görögország így soha nem lábal ki a válságból, és le kell rakni az alapjait egy új megközelítésnek, amelyet követve véget lehet vetni a Görögországból az egész euróövezetre átterjedt, látszólag véget nem érő válságnak - mondta a görög pénzügyminiszter.