Az együttműködésen múlik az európai jövő

A következő öt évben a korábbinál kiterjedtebb együttműködésre, illetve jelentős energetikai kutatás-fejlesztési (k+f) programokra lesz szükség az EU-ban, hogy a közösség sikerrel adaptálja energetikai rendszerét az új technológiákhoz. A megújuló energetikai fejlesztéseknek az uniós károsanyag-kibocsátás háromnegyedét adó városokat kellene célozniuk. Az EU-nak jelentős befektetésekre lesz szüksége a Li-ion akkumulátorgyártásában, hogy növelje versenyképességét Ázsiával szemben.
Domokos László, 2017. november 4. szombat, 18:05

Az EU országai csak közös erővel, az együttműködés fejlesztésével növelhetik az energiabiztonságot és az energetikai hatékonyságot - értettek egyet a szakértők az Antall József Tudásközpont (AJTK) által szervezett SUSCO Budapest 2017 nemzetközi fenntarthatósági konferencián, ahol az unió hat országának szakértői találkoztak. Az unió energiabiztonsága szempontjából megkerülhetetlen a közös cselekvés a közösség tagállamai között, legyen szó akár az energetikai rendszerek összekapcsolásáról, az energiatárolásról vagy az energiahatékonyságról.

A szakemberek szerint integrált európai energiapiacra, illetve a mainál rugalmasabb energiamixre lesz szükség ahhoz, hogy az uniós fogyasztók - legyen szó a lakossági vagy versenypiaci körről - számára biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon rendelkezésre. A megújuló energetikai fejlesztéseknek elsősorban a városokat kell célozniuk, hiszen a károsanyag-kibocsátás 75 százaléka kötődik ehhez a településtípushoz a kontinensen.

"Az európai országok és városok számára a legfontosabb fejlesztési irányok közé tartozik többek közt az élelmiszer-hulladék csökkentése, a napenergia nagyobb mértékű hasznosítása, valamint a lakosság környezettudatosságának fejlesztését, illetve az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés - mondta Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható fejlődés irodájának vezetője.

Az elemzők szerint ugyan a megújuló energiaforrások kérdése egyre inkább politikai témává válik a következő években, mégis számos - akár tradicionális olajipari - nagyvállalat is ebben az irányban végez komoly fejlesztéseket. A zöld energia kapcsán pedig a jövő kiemelt kérdése lesz az áram tárolása. Az e-mobilitásban és az energiatárolásnál az ázsiai országokkal szembeni versenyhelyzetének javítása érdekében az EU-nak jelentős befektetésekre lesz szüksége, többek közt a Li-ion akkumulátorok gyártásánál. Az energiatárolás közösségi szintű stratégiája jelentősen hozzájárulhat a kontinens energiamixének dekarbonizációs törekvéseihez is.

Németországban a háztartási energiatárolás egyre nagyobb üzleti lehetőségeket jelent, elsősorban a saját áramfelhasználás kielégítésére telepítenek ilyen eszközöket a fogyasztók. A nagy áramtároló rendszerek fejlesztése elengedhetetlen a rendszerek stabil működéséhez, a technológiai fejlődéssel azonban jellemzően nem tart lépést a jogszabályi környezet.

Az úgynevezett virtuális erőművek (virtual power plant - VPP) is alkalmasak arra, hogy költséghatékony módon integrálják a megújuló alapon termelt villamosenergiát, illetve a villamosenergia-tárolási megoldásokat a hálózatba, segítségükkel ugyanis nem az országos villamosenergia-rendszernek kell kezelnie az időjárásfüggő termelést, vagy éppen egy diverzifikált megújulós portfolió menedzselését - ami jelentős többletköltségek elkerülését teszi lehetővé.

Címlapkép forrása: shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK