A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A szükséges 76 igen helyett csupán 55-öt kapott a kormány iránti bizalmi szavazással egybekötött, az európai pénzügyi stabilitási eszköz júliusban kialkudott emeléséről (EFSF) szóló szavazáson, ezért Iveta Radicová miniszterelnök kabinetje elbukott. A kormány második legerősebb tagja, a Richard Sulík vezette liberális SaS ugyanis nemmel szavazott, miközben az EFSF-bővítést támogató, ám a kormány bukásában érdekelt ellenzéki Smer képviselői ugyan benn tartózkodtak a parlamentben, de nem szavaztak. A választások előtt nem sokkal létrejött SaS döntése különösnek tűnhet, hiszen az általuk teljes mértékben támogatott kormány elbukott, miközben biztosak lehettek afelől, hogy az EFSF végül át fog menni a parlamenten.

Európának a sikertelen szavazás ellenére sem kell rettegnie: a parlamenti pártok már a héten, de legkésőbb a jövő hét elején, miután megszavazták az előrehozott választásokról szóló alkotmánytörvényt, el fogják fogadni az EFSF kibővítését is − mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Robert Fico, a Smer elnöke, miután tárgyalt a legnagyobb kormánypárt, a SDKÚ vezetőjével, Mikulás Dzurindával. A szerdán még Indonéziában tartózkodott Ivan Gasparovic államfő hazaérkezését követően formálisan megbízza a legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező pártot, a Smert a kormányalakítással, s ha ez kudarccal végződik, akkor a parlament szavaz az előrehozott választásról, ennek legvalószínűbb időpontja jövő március 10-e.

A kormány bukása jelentős kockázatot jelent a szlovák államkötvények számára, mivel lassulhatnak a jelenlegi kormány által bejelentett reformok − állítja Michal Musák, az Erste-leány Slovenská Sporitelna elemzője. Vladimír Vano, a Volksbank Slovensko elemzője szerint Szlovákia a tűzzel játszik az egyébként is válságos helyzetben lévő európai kötvénypiacon. A 2019-ben kifizetésre kerülő szlovák államkötvények cds-felára az elmúlt hetekben magasan a legválságosabb évben, vagyis 2009-ben tapasztalt csúcsok fölé ugrott. Marek Gábris, a CSOB bank elemzője azt sem zárta ki, hogy a hitelminősítők ronthatnak Szlovákia besorolásán, hiszen a közelmúltban Szlovéniával is azonnal ez történt a kormány bukását követően.

A Radicová-kormány bukása ezen túl is súlyos gazdasági következményekkel járhat, veszélybe került többek között a jövő évi költségvetés elfogadása is; ebben az esetben ideiglenes, az idei forgatókönyvből kiinduló büdzsével vágna neki az ország 2012-nek, ami a tervezettnél nagyobb hiányt eredményezne. Zátonyra futhatnának a takarékossági intézkedések is, akárcsak a lassan célegyenesbe érkező adó- és járulékreformot is. Az egészségügyi reformok, illetve a privatizáció szintén késést szenvedne − ez utóbbi a Cargo vasúti teherfuvarozót, a regionális reptereket és néhány városi fűtőművet érintene.