BUX
39554

Az új fenyegetés: Németország

Németország túl versenyképes lett mások kárára, ami viszont más országok kilábalására és a globális gazdaság növekedésére is veszélyt jelent - vélekednek az ország jelenlegi gazdaságpolitikáját kritizáló hangok, miután Németország második negyedéves adatai rekord mértékű gazdasági növekedést mutatottak. Mások szerint viszont Németország a világ egyik legsikeresebb gazdaságát építette fel, amelyből nem kellene engednie mások javára.

NAPI, 2010. augusztus 19. csütörtök, 10:39

A német gazdaság az egyesítés óta a legnagyobb mértékű gazdasági növekedést produkálta az exportnak köszönhetően. A lakosság azonban erre nem reagál fogyasztással, mivel a nagyvállalatok - a Siemenstől a Daimlerig - továbbra is ragaszkodnak a bérmegszorításokhoz, hiszen ez teszi őket versenyképessé a nemzetközi porondon jelenleg.

Ennek eredményeként Európa legnagyobb gazdasága - amelyik így már négyszer jobban rászorul az exportra, mint az USA - azt érte el, hogy a motorjában „csak egy henger működik" - jellemezte a helyzetet a Bloomberg egyik elemzésében, amelyben arra próbált rávilágítani, hogy Németország valóban nagy kockázatot jelent-e a világgazdasági növekedésre, ahogy ezt többen állítják.

Ezen a helyzeten viszont változtatni egyelőre nem lehet - véli a Bloomberg -, főleg, ha a németek európai fiskális fegyelmet próbálnak keresztülverni és ignorálják a befektetők és az Obama-adminisztráció olyan irányú felhívását, hogy a belső kereslet újraindításával próbálják meg helyreállítani a globális gazdasági egyensúlytalanságot.

Míg Angela Merkel kancellár 80 milliárd eurós megszorító programja keresetté teszi az államkötvényeket, addig a kereskedelmi részvények ezt megszenvedik az ország exporthoz kötöttsége miatt pedig a globális gazdaság lassulásának is kitetté válik az ország és törékennyé teszi azt.

Több vélemény - az IMF-től kezdve a G20 legutóbbi találkozóján a feltörekvő országok képviselőn át olyan befektetőkig, mint Soros György - is kiemelte már, hogy a világgazdaságot nem lehet úgy helyreállítani, hogy mindenki exportál.

Valakinek importálnia is kell, Németországnak pedig a belső keresletét is helyre kellene tenni - mutatott rá Andrew Bosomworth, a világ legnagyobb befektetési alapjának, a Pacific Investment Management (Pimco) portfoliómenedzsmentjének vezetője.

Németországot magát pedig korábban már Christine Lagarde francia pénzügyminiszter és Soros György magyar származású amerikai befektető is sürgette, hogy tegyen többet a kereskedelme rendbetételéért, mivel túlságosan kiegyensúlyozatlan és ezzel akadályt jelenthet a globális fellendüléshez.

Hasonlóan vélekedett a Nobel-díjas közgazdász Joseph Stiglitz is egy augusztus elején adott interjúban, ahol úgy vélte, hogy Németország - Kínához hasonlóan - veszélyt jelenthet a globális növekedésre, ezért Európa legnagyobb gazdaságának további gazdaságösztönzésekben kellene gondolkodnia és ezt a pénzt otthon elköltenie

Németország, mint probléma

A német GDP-ben tavaly 41 százalékos súllyal szerepelt az export szemben a 13 százalékos japán és 11 százalékos amerikai aránnyal.

Az IMF szerint Németországnak idén 5,5 százalékos többlete lehet a folyó fizetési mérlegében, míg Kínának 6,2 százalék, az USA-nak viszont 3,3 százalékos mínusszal kell számolnia.

A legutóbbi, második negyedéves eredmények - amelyek az egyesítés óta rekord méretű, 2,2 százalékos növekedést mutattak az első negyedévről -, is azt mutatták, hogy Németország gazdaságát az export húzta, ami éves szinten 9 százalék körüli növekedési ütemet jelent. Ezzel pedig olyan feltörekvő országokkal kerül egy szintre, mint Kína vagy India.

Németország vezető tőzsdei indexe a DAX 4,2 százalékkal erősödött ebben az évben szemben a Dow Jones Ipari Átlag (DJIA) ennél jóval szerényebb, 0,2 százalékos növekedésével. A német 30 éves kötvények hozama pedig rekord alacsony szintre, 2,9878 százalékra estek. A tízéves papírok szintén rekord alacsony szintre, 2,33 százalékra estek a héten, szemben az amerikai 10 éves papírok szintén rekord alacsony, 2,63 százalékos hozamával.

Merkel és a versenyképesség

Merkel minden kritikával szemben megvédte Németország „jogát" ahhoz, hogy olyan versenyképessé váljon a nemzetközi kereskedelemben, amennyire csak tud.

„Nem fogunk az erőnkből csak azért alább adni, mert a mi exportunk kelendőbb más országokénál" - idézte a Bloomberg a kancellár a parlamentben, Berlinben, elhangzott ez év márciusi felszólalását. Szerinte ugyanis ez egy rossz európai válasz lenne a kontinensünk versenyképességére nézve.

Ezzel egyidőben a bérkorlátozások és a nyugdíjrendszer körüli bizonytalanságok kiütköznek az idősödő német lakosság fogyasztásán.

Az 1990-es újraegyesítés óta a lakossági fogyasztás 21 százalékkal nőtt a reáljövedelmek 21 százalékos növekedésének köszönhetően. Az USA-ban ezzel szemben a jövedelmek 71 százalékkal nőttek ugyanebben a periódusban, a lakossági fogyasztás pedig 75 százalékkal - mutat rá a Bloomberg.

A lakossági fogyasztás azonban továbbra is mérsékelt marad, mivel Németország nem engedi a rendelkezésre álló reáljövedelmek erőteljesebb növekedését vélekedett a hírügynökségnek Andreas Scheuerle, a frankfurti Dekabank közgazdásza, aki társszerzője volt a 100 legfontosabb globális gazdasági indikátorokról szóló könyvnek is. Szerinte ugyanis a jövedelmek és a fogyasztás „kéz a kézben járnak".

A szakadék ugyanakkor a német kereskedelmi papírok és a DAX között egyre mélyül. A Metro AG, amely Németország legnagyobb, a világon pedig harmadik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata, 3 százalékot esett idén a belső kereslet csökkenése miatt. A Praktiker AG, Németország második legnagyobb barkácsáruháza 19 százalékkal, a Beiersdorf AG, a Nivea krémeket is gyártó cégé pedig 5 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi részvények nem vonzóak a befektetők számára, az export cégek papírjait jobb befektetésnek mutatkoznak - utalt erre a Bloomberg egy befektetői véleményt idézve.

Ezt támasztja alá a német kereskedelmi kamara, a DIHK előrejelzése is, amely szerint 2011-ben az export 8 százalékkal fog bővülni az idei 11 százalékos növekedés után. Ez pedig felülmúlja a világkereskedelem DHIK által várt 7 százalékos idei és jövő évi növekedését.

A Németországot kritizáló vélemények szerint Merkel belső keresletet visszafogó gazdaságpolitikája megfojtja más országok exportkilátásait azzal, hogy visszafogja a 82 milliós lakosú országának keresletét. Ezeket azonban Thomas Mayer, a Deutsche Bank londoni vezető közgazdásza nem tartja fairnek. Szerinte ugyanis Németország a világ egyik legsikeresebb gazdaságát építette fel, amelyet a bérek felpumpálásával tönkre tennének, hiszen ez növelné a munkanélküliséget. Nem lehet ezzel büntetni az exportőröket, amelyek jelenleg az ország „koronaékszerei" - vélekedett a közgazdász.

A németek védelmében más vélemények pedig azt emelik ki, hogy a németek tradicionálisan nem költekeznek hitelből. Ráadásul a német kormány nyugdíjkiadásainak menedzselésére tett lépései felerősítették az öregkori szegénység miatti félelmeket a lakosságban, ami magasabb megtakarításokhoz vezetett. Németország megtakarítási rátája tavaly 11,4 százalékra emelkedett a 2000-ben mért 9,1-ről, míg az amerikai lakosság mindössze 5,5 százalékot tett félre a rendelkezésére álló jövedelméből tavaly.

Mégis jól csinálják a németek?

Az 1970-es években a háború utáni gazdasági fellendülés alább hagyott és a munkanélküliség nőtt, amelyre az ország költségcsökkentéssel válaszolt ahelyett, hogy egy erősebb szolgáltatóipari szektort épített volna ki. Ez alapozta meg a következő évek reformjait.

Németország az euró 1999-es bevezetése előtt ugyan csak a bérek visszafogásának és a termelés növelésének eszközéhez nyúlt annak érdekében, hogy ellensúlyozza az egyesítés utáni boom következtében túlértékeltté vált márka miatti versenyképességi hátrányát.

Eközben Spanyolországban és Görögországban engedték a bérek növekedését. Ma mindkét ország a legnagyobb költségvetési hiánnyal küszködik, míg Németország kereskedelmi előnyökhöz jutott - jegyzi meg a Bloomberg.

Az ország 13 százalékkal versenyképesebbé vált a szomszédos országokkal szemben a 2009-ig tartó 11 évben, szemben a hasonló mértékű spanyol és görög visszaeséssel - legalábbis ez tűnik ki az Európai Központi Bank bérekre alapozott indikátorából. Emellett Németország még az euró 10 százalékos idei, dollárral szembeni gyengüléséből is profitál.

Mindezek ellenére azonban mégis kitartanak azok a vélemények, miszerint a fenntartható növekedés érdekében Németországnak lazítania kellene a bérkorlátokon és növelni kellene a foglalkoztatottságot.