Kedden hivatalossá vált, hogy Jannisz Varufakisz lesz az új pénzügyminiszter. Az 53 éves közgazdász nagy kritikusa a görög mentőprogramnak, véleménye szerint ugyanis az ország hatalmas mentőcsomagjához kapcsolódó hitelek visszafizetésének a gazdasági növekedéshez kellene kapcsolódniuk - a feltételek megváltoztatása véleménye szerint az egész eurózóna javára válhatna. Az új tárcavezető arra tett ígéretet a Reuters tudósítása szerint, hogy olyan megoldások megtalálása mellett lesz, amely minden európai érdekét szolgálja és nemcsak a görögökét.

Nikosz Pappasz lesz a kormány intézkedéseit koordináló államminiszer, Jorgosz Sztatakisz gazdasági miniszter, a koalíciós partner Független Görögök vezetője, Panosz Kammenosz a védelmi miniszter, Jannisz Dragaszakisz a miniszterelnök-helyettes, de ő felel majd a trojkával való tárgyalásokért is és felügyeli a kormány gazdasági vonatkozású ügyeiért felelős tárcavezetők munkáját. A keddi bejelentés szerint Nikosz Kociasz a külügyminiszteri, Nikosz Huntisz az EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettesi, Nikosz Paraszkevopulosz az igazságügyi, Panosz Szkurletisz a munkaügyi, Nikosz Vucisz a belügyminiszteri posztot kapja.

Az új kormány a korábbinál kisebb és centralizáltabb lesz, több minisztériumot összevonnak. Az új kormányban a pénzügyminisztérium várhatóan még megkapja a turizmust, a tengeri ügyeket és a fejlesztéseket. Az AP helyi tudósítása szerint más minisztériumok portfolióit is kibővítik: a környezetvédelmi minisztérium megkapja az energia- és agrárügyeket, az oktatási minisztérium égisze alá fog tartozni a kultúra és a sport, a Belügyminisztérium pedig megkapja a közrend- és közszolgálat reformját.

A piacok nem tudják megemészteni

A görög tőzsde folytatta mélyrepülését kedd délelőtt: azután, hogy hétfőn 3,2 százalékos veszteségben zárt, a kedd kora délutánra már 5,7 százalékos mínuszban járt, a fő vesztes a bankszektor, amely több mint 13 százalékos mínuszban volt kedd délelőtt, ez délutánra 18,35 százalékos mínuszra nőtt. Emellett a kötvényhozamok is megugrottak: a hároméves kötvények közel 2 százalékponttal 13 százalék fölé emelkedtek, míg az 5 éves kötvényhozamok 98 bázisponttal 11,63, a 10 éves kötvényhozamok 48 bázisponttal 9,57 százalékra ugrottak. A Moody's pedig közölte, hogy az ország hitelbesorolására negatív hatásként értékeli a Sziriza győzelmét.

Mindezek mögött az a bizonytalanság áll, amit a hatalomra került "új fiúk" elképzeléséből fakad. A vasárnapi választásokon győztes Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz megígérte a választópolgároknak, hogy a 240 millió eurós mentőcsomag miatti öt éve tartó "megaláztatásnak és szenvedésnek" vége. Ráadásul koalíciós partnernek a Független Görögök pártját választotta, akik szintén megszorításellenesek. Ez úgy tűnik befektetők egy részét kifejezetten aggasztja, miután ez kemény tárgyalásokat ígér az EU/IMF/ECB trojkával. Hogy mennyire, illusztrálja az RBS egyik elemzőjének megjegyzése is, amelyben a Reuters szerint arra mutatott rá, hogy a Sziriza győzelme várható volt, az azonban nem, hogy egy megszorításellenes párttal lép koalícióra.

Bár az Európai Központi Bank által bejelentett mennyiségi könnyítési program elemzők szerint a meghatározó piaci hír, ez mégsem tűnik elégnek a kedélyek lenyugtatására - még úgy sem, hogy sorra jelentek meg megnyugtatónak tűnő kijelentések nyugati politikusoktól (igaz ezek nem adósságelengedésről szóltak, amit a Sziriza eddigi retorikája szerint favorizálna.)

Tárgyalni lehet, de leírásról szó sem lehet

Az eurózóna vezetőitől ugyan sorra megérkeztek a gratulációk Alekszisz Ciprasznak a választáson aratott győzelméhez, de azt is igyekeztek leszögezni, hogy adósságleírás márpedig nem lesz, de az adósságvisszafizetés futamidejének meghosszabbításáról esetleg lehet szó, sőt, még kamatcsökkentésről is. Mindennek jegyében próbálták nyomatékosítani, hogy Görögország világos feltétekbe egyezett bele a mentőcsomag fejében, különösen a trojka által szükségesnek tartott reformok bevezetése tekintetében.

Az eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem - aki a hírek szerint pénteken találkozik Ciprasszal és Varufakisszal, az új pénzügyminiszterrel -, szintén leszögezte, készen állnak a görög programban való együttműködésre és megvitatására, de a leírásnak az eurózónás tagállamok között nincs nagy támogatottsága. Ugyanakkor azt is hozzátette: már eddig is sokat tettünk a görög adósságterhek könnyítése érdekében.

Az IMF ügyvezető igazgatója, Christine Lagarde hétfő esti közleményében szintén azt írta: készen állnak Görögország további támogatására és várakozással tekintenek az új kormánnyal való tárgyalások elé. Lagarde ugyanakkor azt is kijelentette a Le Monde napilapnak, hogy Görögország nem követelhet különleges bánásmódot az adósságának kezelését illetően, az ECB pedig kizárta, hogy az adósságleírásban részt vegyen, de Benoit Coeure, az ECB igazgatótanácsának tagja az Europe 1 rádiónak adott interjújában a futamidő-meghosszabbítását lehetségesnek tartotta.

Lehetetlen a visszafizetés?

Közben Euklidész Cakalotosz, a Sziriza vezető közgazdásza arra emlékeztetett a BBC szerint: "senki sem hisz abban, hogy a görög adósság fenntartható". Mint mondta: még nem találkozott olyan közgazdásszal, aki tiszta szívből kijelentené, hogy Görögország vissza fogja a teljes adósságát fizetni. Ez lehetetlen - tette hozzá, ugyanakkor azt is megjegyezte: az a legrosszabb rémálma lenne, ha az eurózóna Görögország bukása miatt omlana össze. Márpedig véleménye szerint, ha Görögország elbukik, és el kell hagynia az eurózónát, akkor az eurózóna össze fog omlani. "Mi már kezdetek óta mondtuk, hogy az eurózóna veszélyben van, az euró veszélyben van, de ezt a veszélyt nem a Sziriza jelenti ... a megszorítások jelentik a veszélyt" - fogalmazott a BBC szerint.

A leírás több gondot okozna, mint amennyit megold?

Görögország adósságának leírása több problémát okozna, mint amennyit megold - idézte az MTI Gideon Rachmant, a Financial Times kolumnistáját, aki szerint ez az Európai Unióban északon és délen egyaránt súlyos politikai következményekkel járna. Ha a kormányok lemondanak követeléseik egy részéről, akkor a hitelező országokban megerősödnének a szélsőjobboldali és nacionalista erők, amelyek eleve ellenezték a görögök megmentését. A kiigazításra kényszerülő déli államokban pedig megerősödhetnek a görög választási győztes Szirizához hasonló üzenetekkel operáló baloldali radikális erők, amelyek az adósság elengedését és a szociális kiadások jelentős növelését követelik. Ez a piaci bizalom összeomlásához vezetne, továbbá a tagállamok közötti bizalom is meginogna, ami miatt az egész Európai Unió egyben tartása nehezebbé válhat. Mindezekkel együtt Rachman is úgy véli, Görögország terhei enyhíthetőek a törlesztés feltételeinek könnyítésével, például a fizetés elhalasztásával, míg a görög gazdaság kellően meg nem erősödik s növekedésnek nem indul.

Reza Moghadam, az IMF korábbi európai igazgatója amellett érvelt szintén az FT-n, hogy Athén adósságát fokozatosan meg kell felezni, ahogy az elvárt elsődleges költségvetési mérleget is. Moghadam abban bízik, hogy a Sziriza - az eddigi politikai eliten kívül állva - hajlandóbb lesz strukturális reformokat végrehajtani, mint a korábbi kormányok. Görögország hatalmas erőfeszítéseket tett és áldozatokat vállalt, és cserében alig tud valamit felmutatni - véli Moghadam.

A lap külön szerkesztőségi cikkben is foglalkozott Görögországgal, amelyben a kompromisszum szükségességét emelte ki. Megállapodás híján Görögország év végére az eurózónán kívül találhatja magát - állapította meg a lap, amely szerint ez sokkal többet ártana a görögöknek, mint a hitelezőknek, valódi katasztrófa volna Görögország számára, rosszabb, mint bármilyen megszorítás.

A lap szerint a Sziriza programja helyenként haladó, ám alapvetően olyan pénzt akar elkölteni, amellyel Athén nem rendelkezik. Az FT ugyanakkor arra is figyelmeztet: ha Ciprasz meg akarja tartania az eurót, kompromisszumot kell kötnie, a reformokat folytatni kell, a mentőcsomag minden feltételének eltörlése irreális elképzelés.  A szerkesztőségi állásfoglalás összességében ellenzi az adósságleírást, de elképzelhetőnek tartja, hogy a törlesztést összekapcsolják a növekedés ütemével, a kockázat egy részét pedig a felelőtlenül hitelező bankokra hárítanák.

Inkább Németországnak kéne távozni

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász még hétfőn a CNBC-n fogalmazott meg erős kritikát főleg Németországgal szemben. Szerinte az eurózónának egyben kell maradnia,de ha széthullik, akkor az Németországnak lenne jobb, ha távozna és nem Görögországnak. A közgazdász - aki a megszorítások kritikája mellett reformok végrehajtását is szükségesnek tartja - arra mutatott rá a CNBC-nek adott interjújában, hogy az eredeti terv az volt, hogy hogy az európai államokat összehozzák, de szerinte semmi sem osztotta meg jobban Európát, mint az euró.

Nemcsak Görögország szenved az euró alatt, ezért egy új megközelítés szükséges - vélekedett. A Görögországra szabott intézkedések nem működnek és ez igaz Spanyolországra és más országokra is - fogalmazott. "Görögország vétett néhány hibát... , de Európa még nagyobbat követett el" - vélekedett Stiglitz, aki azt is hozzátette: "a gyógyszer, amit Görögországnak adtak, méreg volt; az adósság növekedéséhez és a gazdaság visszaeséséhez vezetett."

Egyébként Stiglitz is azon a véleményen van, hogy Európának és a világnak is jobb, ha az eurózónát egyben tudják tartani, de ehhez több integrációra van szükség. Egy csomó félkész gazdasági intézkedés van, amelyben a legtöbb közgazdász egyet ért, kivéve Németországot - mutatott rá. Emiatt úgy véli: az igazi problémát Németország jelenti, amely az euró nagy haszonélvezője volt. Több közgazdász szerint ugyanis, ha a valutaövezet felbomlana, a márka erősödne, ami meg a német gazdaságot fogná vissza - jegyezte meg.