A görögök percekre vannak a 24. órától. A kormány a szakadék szélén egyensúlyoz és jó eséllyel le is zuhan - foglalta össze görög válságban kialakult helyzetet Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég európai ügyekkel foglalkozó elemzője a Financial Timesnak (FT). A pénzügyi lap internetes portálja a közelgő államcsődhöz vezető lépéseket sorolja. Az első lépés egyben bizonyos értelemben az utolsó is az athéni kormány számára.

A hónap végén ugyanis 1,7 milliárd eurót kell kifizetni a nyugdíjakra és a közalkalmazotti bérekre. Ahogy ezt megteszik, kiürül az államkassza. Legalábbis az FT görög és európai tisztviselők véleményére alapozva úgy látja, hogy nem marad pénz az IMF-nek járó 450 millió eurós hiteltörlesztésre, amelyet április 9-én kellene átutalni. EU-s szakértők abban reménykedtek, hogy Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő éjszakába nyúló hétfői tárgyalásai nyomán felpörögnek az események.

Bezáruló ajtók

Ebből azonban csak annyi teljesült, hogy Athén ígéretet tett reformjavaslatai benyújtására légkésőbb március 30-áig. Ez sem jelentene ugyanakkor automatikus megoldást, ugyanis a terveket el kellene fogadnia az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurócsoport) ahhoz, hogy a görögök pénzhez juthassanak. Az elmúlt két napban azonban semmi jele nem volt az előrelépésnek. Az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF Athénban tárgyaló szakértői nem tapasztalták úgy, hogy a görögök felpörgették volna javaslataik előkészítését.

Eközben egymás után zárulnak be azok az ajtók, amelyeken keresztül a görögök reményei szerint még némi pénz beeshetett volna hozzájuk. Az egyik felvetésük szerint Görögországnak jár az az 1,2 milliárd euró, amely az EU-IMF hitel bankmentésre félretett részéből maradt. Uniós tisztviselők azonban világossá tették, hogy nem várható gyors döntés a maradványról, továbbá ha fel is szabadítják ezt a pénzt, akkor is csak bankok kisegítésére, feltőkésítésére lehet majd felhasználni.

Pánikszerű padlássöprés

A másik ajtót az ECB zárta be. A frankfurti központú európai jegybank tájékoztatta a görög nagybankokat, hogy jogilag kötelezőnek tartja azt a plafont, amelyet a múlt hónapban fogadott el a pénzintézetek kincstárjegy-vásárlásaival kapcsolatban. Ezzel biztosítják, hogy az eurózóna többi tagállama az ECB-n keresztül ne húzza magára Görögország adósságait. A görög bankok 11 milliárd euró értékű rövid lejáratú állampapírt birtokolnak, ennél többet tehát nem vásárolhatnak, miközben az athéni kormánynak összesen 2,4 milliárd euró értékű kincstárjegyet kellene újrafinanszíroztatnia velük.

A harmadik bezáródó ajtó valójában a padlássöprés után lecsukódó padlásajtó. Eddig ugyanis a kormány az állami intézmények tartalékainak felhasználásával teremtett forrást a maga számára, ám így kevesebb mint egymilliárd eurót tudott begyűjteni. Elvonták egészségügyi dolgozók fizetési hátralékaira félretett 50 millió eurót, továbbá márciusban 150 millióval csökkentették a kórházaknak átutalt pénzt. Ezzel lényegében éhhalálra ítélték az elmúlt évek megszorításaiban kiéheztetett intézményeket.

Az állami vállalatoktól, kezdve a metrótól az áramszolgáltatón át a vízművekig 600 millió eurót akasztottak le. Végül átcsoportosítottak az állami alkalmazottak fizetésére a mezőgazdasági termelők támogatására rendelkezésre álló 300 millió euró uniós támogatást.

Hogyan lehet bezárni a bankokat?

Látva, hogy nincs előrehaladás, az brüsszeli hivatalokban felgyorsították azoknak az intézkedéseknek az előkészítését, amelyekhez az EU pénzügyi vészhelyzetben folyamodhat. A szakértők vizsgálják a tőkemozgások korlátozásával kapcsolatos uniós jogszabályokat, amelyeket akkor léptethetnek életbe, ha Görögország nem tudna fizetni például az IMF-nek, és az emberek emiatt újra megrohannák a bankokat, hogy a csőd előtt kimentsék a betéteiket.

Egyes szakértők úgy gondolják, hogy az IMF hitelének törlesztése nem feltétlenül jár azonnal államcsőddel, miután a Valutaalap szabályzata nem írja elő, hogy ilyen esetben rögtön fizetésképtelennek minősítse az adós országot. Ugyanakkor az IMF-től nem számíthatnának új pénzre a görögök, miközben az EU-IMF hitelcsomagból megmaradt 7,2 milliárd euró - amelynek megszerzése a nyárig sínre tehetné Görögországot - a valutalaptól származik.

Itt a vége

A kincstárjegyek április 14-ei törlesztésének elmaradása azonban nagy gond, ugyanis ezek ötöde külföldi magánbefektetők kezében van. A maradék négyötöd, amelyet görög bankoknak kell kifizetni még menedzselhető. A kormány egyszerűen új papírokat bocsát ki, amelyet ismét a helyi pénzintézetek jegyeznek le, majd ebből törlesztik a korábbi kölcsönt - azaz a görög bankok továbbgörgetik követelésüket. A külföldiek kezében lévő kincstárjegyeket azonban - az ECB említett korlátozása miatt - nem tudják megvásárolni. És a görög bankokon kívül ma már senki sem vesz görög adósságot...