A Joaquin Almuniának, az uniós piac versenypolitikáért felelős biztosának írt levelében Draghi úgy véli, egyértelműsíteni kell a bajba jutott bankok állami forráshoz juttatásáról szóló szabályokat, hogy a felügyeletek a technikailag fizetőképes bankoknál elrendelhessék a mérlegeik megerősítését anélkül, hogy a befektetőiket elriasztanák. Draghi szerint közpénzeknek rendelkezésre kell állnia - anélkül, hogy az alárendelt pozícióban lévő befektetőket kiiktassák vagy arra kényszerítsék őket, hogy valami másra konvertálják eszközeiket -, amennyiben a bank eszközei meghaladják a szabályozásban meghatározott minimumot és a felügyeletek által szükségesnek ítélt szint alatt van egy adott esetben.

Az állami támogatások szabályozásának egy helytelen szigorú értelmezése teljesen tönkre teheti az eurózóna bankjaiba vetett bizalmat, amelyet mindannyian helyre szeretnénk állítani - fogalmaz az ECB elnöke egy július 30-án keltezett levelében, amely a Bloomberg News birtokába került. Az ECB elnöke "elővigyázatossági feltőkésítés" lehetőségét is felvetette, amely az alsórendűbb kötvénytulajdonosok sérelme nélkül átmeneti hozzáférést biztosítana a bankoknak a közpénzekhez.

Az EU állami támogatásokra vonatkozó szabálya augusztusban lépett hatályba és azt írja elő, hogy a részvényeseknek és az alacsonyabb rendű kötvénytulajdonosoknak is ki kell venniük a részüket egy bedőlő bank veszteségeiből, mielőtt állami segítséget kap a pénzintézet. A szabályozás több más EU szabályozással és irányelvvel is összhangban áll, amelyek meghatározzák, hogy egy hitelező mikor férhet hozzá az eurózóna 500 milliárd eurós bankmentő alapjához.

Létfontosságú védőháló

Draghi levele emellett azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az állami forrásoknak fontos szerepe van az eurózóna bankrendszerének megerősítésében. Egy október 2-ai sajtótájékoztatón Draghi úgy nyilatkozott: megdöbbenti, amikor befektetők kétségeiket fejezik ki az iránt, hogy megfelelő védőháló rendelkezésre áll-e.

A július végi keltezésű levelében a megfelelő mechanizmusok felállítását is sürgette. Létfontosságúnak nevezte, hogy a tagállamok hiteles állami védőháló mellett kötelezzék el magukat, amelynek során biztosítják, hogy források rendelkezésre állnak egy kialakuló tőkehiány esetén, ha magánforrásokból történő finanszírozás nem megfelelő. A megfelelő állami elköteleződés hiánya alááshatja a gyakorlat hitelességét már a kezdetektől fogva - hangsúlyozta a jegybankelnök.

Draghi levelében annak a lehetőségére is felhívta a figyelmet, hogy a felügyeletek akkor is kérhetnek egy bankot a tőkeemelésre, ha nincs a csőd szélén, ezért, ha nem tud kellő gyorsasággal a pénzpiacokról forráshoz jutni, átmenetileg szüksége lehet az állami védőhálóra. Az Európai Bizottság dokumentuma viszont kimondja, hogy ha egy bank nem tud a pénzpiacokról forrást bevonni, akkor vélhetően nem "egészséges". Az október 15-én közzétett bizottsági irányelv szerint, amennyiben a bank tőkemegfelelési mutatója az EU szabályozási minimuma felett van, a banknak a saját erejéből is rendbe kell tudni tennie a tőkehelyzetét. Ha nincs más lehetőség - felügyeleti eszköz (pl. beavatkozási intézkedések), vagy más helyreállító intézkedések - a tőkehelyzet helyreállítására, akkor az alárendelt kölcsöntőkéből kell ezt megoldani az állami segítség folyósítása előtt.

Fordítva sülhet el a dolog

Draghi a levelében arra figyelmeztette az uniós döntéshozókat, hogy a közpénzekhez való hozzáférés tisztázása hiányában ez a szabályozás a bankok megerősítésére irányuló szándékolt hatás ellenkezőjét válthatja ki. A túléléshez elég egészségesnek tekintett bankoknak meg kell próbálniuk a pénzpiacokról forrást bevonniuk, és arra is meg kell adni a lehetőséget, hogy ha nem tudnak piaci forráshoz jutni, az állami forrásokhoz is gyorsan hozzáférhessenek - hangsúlyozta Draghi.

Az alacsonyabb rangú kötvénytulajdonosokra rákényszerített veszteségek viszont negatív hatást gyakorolhatnak az alárendelt kölcsöntőke-piacra is - hívta fel a figyelmet az ECB elnöke.

Szoros az együttműködés

A levélváltást mind az ECB, mind az Európai Bizottság megerősítette. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a levélre Almunia válaszolt is, a szabályozást pedig az érintett szereplők közötti egyeztetés során alakították ki. A levélváltás óta a bizottság szóvivője szerint az EB és az ECB között szoros az együttműködés ez ügyben. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ennek a szabályozásnak a célja, hogy a bankmentésekkor minél kisebb mértékben hagyatkozzanak adófizetői pénzekre, így az állami segítségnyújtás előtt az alacsonyabb rangú kötvénytulajdonosoknak is részt kell vállalniuk a veszteségekből. Ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha adófizetői pénzzel kell kisegíteni a bankot - hangsúlyozta a szóvivő.

A bizottság megítélése szerint elegendő idő áll a bankok rendelkezésére a szabályozás alapján, hogy a tőkehiányukat az állami forrásfelhasználás előtt pótolni tudják - tette hozzá. A szóvivő újságírói kérdésre azt is kiemelte, hogy lehetséges, hogy az alacsonyabb rendű kötvénytulajdonosokat ne vonják be veszteségek viselésébe, de ez csak egyedi elbírálás alapján történhet.