A görög kormány tagjai sokadik európai körútjukra indultak kedden, miközben Brüsszelben folytatódnak a szakértői szintű tárgyalások az ország finanszírozásának feltételeiről. A Nemzetközi Valutaalap magasabb fokozatba kapcsolta a nyomásgyakorlást mindkét tárgyaló félre: az athéni kormányra és az eurótagállamokra is - derült ki az ekathimerini.com görög hírportál jelentéséből.

Az ügyhöz közel álló források szerint az IMF azzal fenyegetőzik, hogy kiszáll az EU-val közös hitelprogramból, ha a donorok nem enyhítik a GDP 175 százalékára rúgó államadósságot. A Valutaalap visszavonulása újabb súlyos csapást mérne Görögországra, ugyanis az EU-IMF programból hátramaradt 7,2 milliárd eurós hitelrészlet majdnem felét, 3,5 milliárd eurót az nemzetközi hitelintézet kínálja a görögöknek.

Fenyegetés

A Financial Times információi szerint Poul Thomsen, az IMF európai divíziójának vezetője az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurócsoport) múlt hónapban tartott rigai tanácskozásán kifogásolta, hogy Athén kérésének engedve a GDP 1,5 százalékára szállítsák le a költségvetési elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - idei hiánycélját. A korábbi terv három százalék volt. A több milliárd eurós különbség azért gond, mert a görögöknek ebből a pénzből kellene visszafizetni tartozásaikat.

Ugyanakkor Thomsen azt is követelte az eurócsoporttól, hogy javasolják kormányaiknak a visszafizethetetlen államadósság csökkentését. Ez ügyben azért az eurózóna tagállamai az illetékesek, mert a hitelek túlnyomó részét ők utalták át a korábbi görög kormányoknak. A magánhitelezők - főként bankok - követeléseinek nagyját 2012 elején leírták.

Repkednek

Az ekathimerini.com úgy tudja, hogy az IMF fenyegetőzése után Alekszisz Ciprasz kormányfő azonnal felvette a kapcsolatot Christine Lagarde-dal, az IMF igazgatójával. Eközben a Jánisz Dragaszakisz miniszterelnök-helyettes Mario Draghival, az Európai Központi Bank (ECB) elnökével tárgyal kedden - az ECB szerdán dönt arról, hogy tovább szigorítja-e a görög bankok euróellátását.

Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter az Athén-Párizs-Brüsszel-Athén háromszöget járja be. Franciaországban kollégájával, Michael Sapinnal, az EU fővárosában Pierre Moscovicivel, az Európai Bizottság pénzügyi biztosával tárgyal.

Matek

A lázas sietséget indokolják a kormány előtt álló fizetési kötelezettségek. Az IMF-nek szerdán 200 millió eurót kell átutalni, majd május 12-én további több mint 700 milliót. A hónap végén 2,5 milliárd eurót kell előteremteni valahonnan a közalkalmazottak májusi bérére és a nyugdíjakra. Eközben úgy tűnik, hogy a tárgyalások nem haladnak valami jól: a technikai egyeztetések alapján nem látszik garantáltnak, hogy az eurócsoport javasolni fogja az eurózónás kormányoknak Görögország hitelezésének folytatását.

A pénzügyi matekkel kezdenek egyre közvetlenebbül megismerkedni a görög kisemberek is. Az ügyhöz közel álló források szerint április végén azért késett néhány órát a nyugdíjak átutalása, mert a nyugdíjalap még az utolsó órákban is a pénz összekaparásával volt elfoglalva. Az orvosok arra panaszkodnak, hogy bár béreik időben a számlájukon vannak, a túlóradíjak kifizetése késik. Legutóbb decemberi pénzüket kapták meg.

A közintézmények szállítói kénytelenek megismerkedni azzal a Magyarországon "normálisnak" számító jelenséggel, hogy az állam halogatja számlái kifizetését. A katonai beszállítók, a tankönyvkiadók, az kórházak ellátói arra panaszkodnak, hogy míg korábban a kormány megbízható ügyfél volt, most a legtöbb gondot okozó partnerek közé került. A BBC mindebben már az állam fizetésképtelenségének megjelenését látja.