BUX
38228

Berlin óvta Varsót az atomerőmű-építéstől - íme az okok

A német alkancellár figyelmeztette a lengyeleket, hogy túl drágának bizonyulhat az atomerőművük tervezett építése.

Napi.hu, 2015. április 1. szerda, 19:17

Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági és energiaügyi miniszter figyelmeztette a lengyeleket, hogy túlságosan sokba kerülhet atomerőművük építése - írták a lengyel lapok. A II. Lengyel-Német Energetikai Fórumon, amelyet Berlinben tartottak, kifejtette: az összes költség figyelembe vételével az atomerőművek jelentik az energiatermelés legdrágább megoldását. Ehhez képest az általában költségesnek tartott megújuló energiaforrások, mint a szél és a nap, valójában nagyon olcsók. Kifejezésre juttatta véleményét, amely szerint furcsa, hogy nyolc európai ország is új atomreaktorok építését tervezi, költségvetési támogatással. A szociáldemokrata politikus szerint ezt ideológiai-politikai nézetek, és nem gazdasági szempontok indokolják.

Gabriel szerint az energiapolitikához való eltérő viszonyulás miatt - hiszen Németország 2022-ig bezárja valamennyi atomerőművét - időnként nehéz az együttműködés a két ország között. Itt nyilván a nukleáris energiára utalt, mert mint mondta, senki sem várja, hogy Európa valamennyi országa azonos energiapolitikát folytasson. Így például Berlin megérti, hogy a lengyelek továbbra is nagy súlyt helyeznek a szénre, mint energiaforrásra. Közös azonban, hogy mindketten az első helyre teszik az energiaellátás biztonságát.

Maciej Grabowski lengyel környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy nem zárják ki sem a nukleáris energia, sem a palagáz felhasználását (amit például a franciák betiltottak), azonban ez nem lehet az együttműködés akadálya. Emellett megmarad a kulcsfontosságú szénbányászat is.

Csodafegyvernek tűnt

Az Energy Transition emlékeztetett rá, hogy hat évvel ezelőtt jelentette be Donald Tusk kormánya az atomenergiával kapcsolatos terveit. Ez tűnt a csodafegyvernek az orosz gázszállításoktól való függőség mérséklése, valamint az uniós klímapolitika s a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében. Eredetileg két, egyenként 3200 MW-os atomerőművel számoltak, amelyek 2035-ig léptek volna működésbe, és 12 milliárd euróra becsülték a teljes költséget. A lengyel társadalom többsége támogatja a nukleáris erőművek építését.

Azonban a kezdeti lelkesedés lanyhult, a szükséges döntések mintha nem akartak volna megszületni. Ennek egyik oka valószínűleg a költség, amit a szakértők szerint kezdetben jelentősen alábecsültek: jelenleg úgy vélik, hogy az atomprogram végrehajtása minimum 30 milliárd euróba kerül, és senki sem tudja, honnan lehetne ekkora összeget előteremteni.

Kérdésessé vált a gazdaságosság is

Különösen mivel az Európai Unió valószínűleg nem venné jó néven, ha a kormány ehhez költségvetési támogatást nyújtana. Kérdésessé vált az atomenergia gazdaságossága is. Lengyel szakértői számítások szerint 1 MWh áram előállítása szénből Lengyelországban mintegy 100 euróba kerül, jelenleg ez atomerőműben 140 euró volna. Az is felmerült, hogy két 3200 MW-os erőmű túl nagy volna a lengyel elektromos rendszernek - az 1200 MW-os viszont túl drága lenne.

Figyelembe kell venni ugyanakkor a szénbányászat által támasztott versenyt is, amelynek rekonstrukcióját és a veszteséges bányák bezárását a rendszerváltás óta még egyetlen kormánynak sem sikerült végrehajtania, hiszen a bányászok védi a privilégiumaikat, így ellenállásuk miatt minden kísérlet elbukott.

A költséges beruházások ellen szólnak a jelenlegi, példátlanul alacsony energiaárak is, amelyek nemcsak a szénbányákat fenyegetik, hanem a palagáz-kutatásokat is. Ugyan állítólag Európa legnagyobb palagáz-készlete található Lengyelországban, azonban az energiahordozók árának zuhanása megkérdőjelezi ennek kitermelését. Az ugyanis már kiderült, hogy a lengyelországi készletek sokkal mélyebben találhatók, mint az Egyesült Államokban levők, így hasznosításuk sokkal költségesebb - vagyis a jelenlegi árak mellett ráfizetéses volna.