Rekordmélységbe zuhantak az európai széndioxidkvóta-árfolyamok csütörtökön az uniós kvótakereskedelmi rendszerben (ETS), a mintegy 40 százalékos esés után egy rövid időre tonnánként 2,81 euróra esett az árfolyam - számolt be az Euractiv. A turbulenciák azután indultak el a piacon, hogy az Európai Parlament energiaügyekben is illetékes bizottságának szavazásán nem ment át a kvótakereskedelmi árakat támogató intézkedéstervezet.
Beavatkozásra lenne szükség
A tervek szerint bizonyos mennyiségű kvóta "kiemelésével" és későbbi visszahelyezésével támogatták volna meg a piacot. Korábban az Európai Bizottság is "drámai árfolyamesésre" figyelmeztetett az ETS kapcsán, sürgetve egy mentő terv kidolgozását. Az árfolyam a mélypont után végül tonnánként 4 eurós szintig állt vissza. A mostani eset az utolsó figyelmeztetés lehet a tagállami kormányok és az Európai Parlament számára - fogalmazott Connie Hedegaard éghajlatpolitikáért felelős biztos. A központi kereskedelmi rendszer alternatívája lehet a klímapolitikai eszközök visszahelyezése tagállami szintre, ami akár 27 különböző rendszer és adóztatás megvalósulását is jelentheti az egységes európai kereskedelemmel szemben - tette hozzá.
Nem ösztönöz zöldítésre az ár
Az ETS-ben mintegy 110 milliárd euró "mozog", fő célja, hogy az energetikai és ipari szereplők "zöldítését" mozdítsa elő, a jelenlegi szinten azonban már olyan olcsóvá váltak a kvóták, hogy gyakorlatilag nem alkalmasak erre. Elemzők szerint tonnánként 20 euró lehet az a szint, amikor például az energiatermelőknek már megérné alacsonyabb kibocsátású eszközökre váltani. A 2005-ben indult ETS jelenleg harmadik kereskedési időszakában van, a szabályozás alapján működése legalább 2020-ig biztosított, ami azt is jelenti, hogy adott esetben "nullás árak" kialakulásakor sem lehet megszüntetni.
Évekig tarthat a halogatás
A csütörtöki szavazás ugyan csupán egy hosszabb folyamat része, ráadásul kötelező erővel sem bír, megfigyelők szerint mégis lényeges jelzése az uniós kvótapiaci beavatkozások körül kialakult nehézségeknek. Februárban többek közt a környezetvédelmi bizottság is napirendjére viszi az ügyet, ami már többet nyom majd a latban. Az ellenvéleményekből mindenesetre annyi kirajzolódni látszik, hogy igazán előremutató reformokra még évekig nem lehet számítani, ami az ETS szempontjából a mostanihoz hasonló kiegyensúlyozatlan működést és alulértékeltséget hozhat a következő időszakban is. Nem mellesleg a halogatás zárójelbe teheti azokat az uniós törekvéseket is, hogy a közösség globálisan is vezető szerepre törne a kibocsátáscsökkentés melletti harcban. A tagállami vélemények megoszlanak: az energiát főleg szénből termelő Lengyelország ellenáll, Nagy-Britannia erősebb eszközöket szorgalmaz, Németország pedig egyelőre nem foglalt állást.