Amikor az amerikai jegybank, a Fed 2008 végén elkezdte kiterjedt eszközvásárlási programját, azt a célt tűzte maga elé, hogy hatalmas pénzösszegekkel árassza el a piacot. A likviditási árhullámoktól azt várták, hogy az akkor éppen rettegő befektetők megnyugszanak, kiveszik a pénzüket a biztonságos menedéknek számító befektetésektől (például amerikai államkötvényekből, bizonyos devizákból, köztük svájci frankból vagy az aranyból), és kockázatosabb üzletekbe kezdenek - emlékeztet a Financial Times (FT).

A cikk apropója, hogy a Fed szerdai kamatdöntő ülésén várhatóan lezárja kötvényvásárlásait, azaz megszűnik a piacokat elárasztó pénzeső. Senki sem tudja milyen hatással jár ez a nagy változás, miután a piaci szereplők az elmúlt hat évben hozzászoktak a különlegesen kedvező pénzügyi feltételekhez. A Fed terve működött: a fél évtizede alacsonyan álló kamatok és a likviditásbőség arra késztette a befektetőket, hogy belehasítsanak a nagy hozamot ígérő rizikós bizniszekbe.

Verseny

Egész pontosan egymás lábát taposva kapkodtak a lehetőségek után, mégpedig úgy, hogy saját tőkéjüket az alacsony kamatok miatt filléres hitelekkel kiegészítették ki. Az erős kereslet aztán megteremtette a kínálatot is: beindult a Wall Street értékpapírosítási nagyüzeme, a pénzügyi gyár, amely vállalati hiteleket, ingatlan-jelzálogkölcsönöket és subprime, magyarul másodrendű (azaz gyenge, kockázatos adósoknak nyújtott) autóhiteleket csomagol össze magas hozamot ígérő értékpapírokba.

A végeredmény az lett, hogy például bóvlinak minősülő vállalati kötvényből 359 milliárd dollárnyit értékesítettek tavaly a pénzügyi befektetőknek - idézi az FT a Dealogic adatszolgáltató adatait. A cégek újrafinanszírozták lejáró adósságaikat, az befektetők pedig a nagyobb rizikóért cserébe szép hozamot zsebelhettek be.

Még több verseny

A kérdés az, hogy a kockázatos eszközök értékesítésének felpörgése végül nem vezet-e az értékpapírok összeomlásszerű értékvesztéséhez, ahogy az elődeikkel történt a 2008-2009-es pénzügyi válságban? Ezzel a Fed monetáris enyhítésének sötét örökségévé válnának, hasonlóan ahhoz, ahogy a hat évvel ezelőtti katasztrófát részben az azt megelőző évek alacsonyan tartott kamatszintje okozta.

A monetáris enyhítés azt jelentette, hogy a befektetők egy olyan intézménnyel versenyeztek a befektetési lehetőségekért, amely korlátlanul bővíthette forrásait - utal az amerikai jegybank pénzteremtő képességére Manish Kapoor, a West Wheelock Capital tőketársaság szakértője. Ez egyre vadabb kockázatvállalásra késztette a befektetőket.

Őrült verseny

A legjobb példa a kockázatos hitelek elszaporodására az említett másodrendű autóhitelekkel fedezett értékpapírok értékesítésének felfutása. Idén eddig 17,4 milliárd dollárnyit értékesítettek ezekből a csomagokból, ami azt jelenti, hogy éves eladásaik jó eséllyel meghaladják majd a pénzügyi válság előtt elért szintjüket.

Számos vállalkozás keres jó pénzt azon, hogy összehozza azokat az autóvásárlókat, akik szerény anyagi helyzetük miatt normál körülmények között nem kapnának hitelt, azokkal a befektetőkkel, akik a zsíros profit érdekében megkockáztatják, hogy mégis adnak nekik kölcsönt. A rizikójukat csak az enyhíti, hogy a bizonytalan követeléseket jó adósoknak nyújtott hitelekkel együtt vásárolják.

Az másodrendű autóhitel-csomagok iránti kereslet olyan erős, hogy a Flagship Credit Acceptance pénzügyi szolgáltató úgynevezett előfinanszírozást is kínál. Ennek keretében olyan összecsomagolt autóhitel-értékpapírokat kínálnak eladásra, amelyek hiteleit még nem is értékesítették az autókereskedők. Ilyen "előfinanszírozásra" utoljára a 2008-2009-es összeomlás előtt volt példa. Akkor a másodrendű jelzáloghitelekkel fedezett értékpírokat kereslete haladta meg a kínálatot.

Take it easy!

Vannak olyan elemzők is akiket nem igazán aggaszt a piac összeomlásának veszélye. Szerintük a hat évvel ezelőtti válság bebizonyította, hogy az amerikaiak hamarabb veszítik el lakásukat, mint autójukat - könnyebben kifizetik az utóbbival kapcsolatos törlesztőrészleteket, mint az előbbivel kapcsolatos adósságukat. Emellett összességében a csomagolt hitelek piaca jóval kisebb, mint amekkora a krízis előtt volt.

Ennek ellenére a piaci szereplők idegesek. Azon studíroznak, hogy a befektetők nem vásároltak-e túl sok olyan értékpapírt, amely kockázatosabb annál, mint amilyennek látszik. Az átláthatóságot rontja, hogy sokan - kihasználva a példa nélkül alacsony kamatokat - származékos üzletekbe is belefogtak, hogy növeljék hasznukat.

Ha azt mondjuk a befektetőknek, hogy a gazdasági fejlődés lassú (azaz a hagyományos ágazatok cégei belátható időn belül nem ígérnek komoly hasznot), ám a jegybankok a barátaik (mivel olcsó pénzt kínálnak nekik), akkor elkerülhetetlenül beindulnak - idézte az FT Mohamed El-Eriant, a Pimco alap korábbi befektetési igazgatóját. Nem fognak kihagyni egyetlen kockázatos lehetőséget sem a hozam utáni hajszában.