BUX
39356

Bíróságra viszik Simort?

Magyarország a jegybankot hibáztatja a kialakult fiskális krízis miatt - írja a New York Times, amely cikkében gazdasági helyzet, valamint a kormány és a jegybank közötti feszültséget elemezve úgy véli, hogy Simort büntetőjogi per indításával szorítanák ki jegybankelnöki székéből.

NAPI, 2010. augusztus 3. kedd, 15:40

Nem könnyű manapság - az 1930-as évek óta a legsúlyosabb gazdasági válság idején - jegybankárnak lenni Európában - jegyzi meg a New York Times (NYT) egyik cikkében, amelyben egyik példaként a magyar jegybankelnök elleni boszorkányüldözést hozza fel példának. A NYT szerint Simor Andrásnak különösen nehéz a helyzete, nemcsak azért mert az új kormányfő egyebek mellett őt tette felelőssé a magyar gazdaság rossz állapotáért, hanem mert 75 százalékkal megvágták a fizetését is.

A magyar kormány a ciprusi offshore befektetései miatt támadta Simort, és jelenleg egy büntetőjogi eljárás indításának lehetőségét is latolgatják annak érdekében, hogy lemondassák - írta a lap egy „bennfentes" informátorra hivatkozva. A per tárgya azonban még nem tisztázott a lap szerint. Simor pedig úgy véli, hogy a törvényszegés vádjának semmilyen alapja nincs.

Brüsszelben ezzel szemben az Európai Bizottság mérlegeli a fizetéscsökkentésre hozott kormánydöntés jogi útra terelését, mert indokolatlan beavatkozásnak tartják a jegybank működésébe. A kormányszóvivő nem kommentálta a NYT-nak a kormány jegybankárokat érintő álláspontját. A lap azonban úgy véli, hogy Orbán Viktor jegybankelnök ellen indított hadjáratával nem valószínű, hogy megőrizheti a Magyarországgal szembeni befektetői bizalmat.A boszorkányüldözés sikert arathat a választók körébenA lap szerint Orbán a magyar társadalom - az elmúlt öt év megszorításai utáni - elégedetlenségét kihasználva kritizálja sikerrel a külföldi bankokat, spekulánsokat és legújabban az EU-t valamint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Simor és az IMF démonizálása ugyan a tömegek megelégedésére szolgálhat Magyarországon, különösen az ősszel esedékes választásokon, ám ez a hozzáállás egyben az európai szövetségesek és a külföldi befektetők elidegenítésének kockázatát is magában hordozza, esetleg egy 2008-ban már megtapasztalt forint elleni spekulációt kiváltva - véli a NYT.

Emellett a kormány lazább fiskális politikára való törekvésével nő a deficitcél nem tartásának, és a már így is a GDP 80 százalékára rúgó adósságállomány növelekedésének kockázata is. Ez pedig Magyarországot egy görögországihoz hasonló pénzügyi válságba sodorhatja a jövő évben, amikor mintegy 30 milliárd dollárnyi tartozást kell majd megújítania, beleértve az IMF-nek fizetendő 2 milliárd eurós törlesztést is.

A lap Róna Péter közgazdászt idézi, aki szerint ez egy nagyon veszélyes taktika, az IMF-fel való kapcsolat megszakítása pedig még nagyon korai. Magyarország rövid távú adósságfinanszírozása és a magas devizahitel-állomány növeli a kockázatát egy pénzügyi válság kialakulásának a közgazdász szerint.

A NYT megjegyzi azt is, hogy Orbán az első európai vezető, aki a költségvetési szigorítás és a strukturális reformok szükségességét megkérdőjelezi a görög válság kirobbanása óta. IMF-fel, vagy IMF nélkül több európai országban a kormányok hatalmas megszorításokat hajtottak végre, ám az igazi teszt - mint ahogy ezt a magyar példa is mutatja - az, hogy ezek a kormányok elég hosszú ideig tudják-e magukat tartani a szigorú fiskális politikához annak érdekében, hogy az EU által elvárt 3 százalék alá vigyék a hiányt.

A lap megjegyzi, hogy Orbán ugyan azt hangoztatja, hogy tartja az idei 3,8 százalékos hiánycélt, a jövő évit viszont - amikor a deficitnek végre 3 százalék alá kellene kerülnie - már „más kérdésnek" véli.A nagy kérdés 2011

A magyarországi IMF-tárgyalásokat vezető Christoph B. Rosenberg szerint azonban „2011 a nagy probléma". Mint mondta: Magyarország magas adósságállománya és a tőkemozgásokkal szembeni sérülékenysége miatt fontos a hiány csökkentése az ez évi szintről.

Ezidáig a piacok meglehetősen toleránsak voltak Magyarországgal szemben: bár az állampapírok hozama emelkedett és a forint körülbelül 4 százalékkal gyengült, még nem volt pánik. A Nomura egyik lapnak nyilatkozó elemzője szerint az elemzők bíznak abban, hogy Magyarország megegyezik az EU-val, de azt nem gondolják, hogy az Unió ezt megteszi az IMF nélkül.

A NYT cikke azt is megemlíti, hogy az 5,25 százalékos magyar alapkamat az egyik legmagasabb Európában, ám Simor András érvelése szerint a magasabb rátára továbbra is szükség van annak érdekében, hogy fennmaradjon a külföldi befektetők bizalma Magyarország iránt. Az EU-IMF védőernyője nagyon fontos volt a külföldi befektetők bizalmának fenntartása szempontjából, a védőernyő feladása viszont növelheti a magyar gazdaság sérülékenységét - idézi a jegybankelnök szavait az amerikai napilap.