Brexit: nekifutnak az ír problémának

Csütörtök esti londoni médiaértesülések szerint új megállapodási szövegtervezet készült arra, hogy miként lehetne nyitva tartani az Írország és Észak-Írország közötti határt a brit EU-tagság megszűnése után - írja az MTI.
K. Kiss Gergely, 2017. december 7. csütörtök, 22:46

Ez a legfőbb, egyelőre függőben lévő kérdés a brit kilépés feltételrendszeréről folyó jelenlegi tárgyalási szakaszban, és ennek megoldatlansága miatt nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban, hétfőn bejelenteni, hogy érdemi előrelépéssel zárult a Brexit-tárgyalások e szakasza.

A Downing Street csütörtök estig nem erősítette meg az új megállapodási szövegváltozat tervezetének létét. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője csak annyit közölt, hogy Theresa May brit miniszterelnök este telefonon beszélt Leo Varadkar ír kormányfővel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A Downing Street szóvivője hozzátette, hogy még tartanak "a Brexit-folyamat előrevitelét célzó tárgyalások". Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke brüsszeli jelzés szerint péntek reggel sajtónyilatkozatot tesz, de ennek tartalmát előre nem ismertették.

Jean-Claude Juncker és Theresa May hétfőn munkaebéden tartott egyeztetést Brüsszelben az első tárgyalási szakasz még nyitott kérdéseiről, és az általános várakozás az volt, hogy aznap sikerült is lezárni e kérdéseket.

Az utolsó pillanatban azonban Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte, hogy nem támogatja az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartására kidolgozott akkori kompromisszumos megoldási tervet. A DUP fő kifogása az volt, hogy a tervezetben olyan kompromisszum szerepelt, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a Brexit után is vonatkoznának az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei.

A DUP közölte: nem fogad el semmiféle olyan szabályozási eltérést, amely a Brexit utáni időszakban gazdaságilag vagy politikailag elválasztaná Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől.

A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Észak-Írország csaknem 500 kilométeres határa - amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs - az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Leo Varadkar ír miniszterelnök folyamatosan hangoztatott álláspontja szerint azonban Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a Brexit-tárgyalások második - mindenekelőtt a majdani kereskedelmi kapcsolatokról szóló - szakaszának elkezdéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

A Brexit-tárgyalások következő szakaszának elkezdéséről a jövő heti EU-csúcson kellene dönteni.

HOZZÁSZÓLÁSOK