EUR
317.76
USD
286.50
BUX
25724.91 -4.45%
OTP
6325 -7.46%

Brüsszel reformálná a külföldi munkavállalást - ez visszaüthet a magyarokra is

Az Európai Bizottság megreformálná a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv szabályait, érvényt szerezve az azonos helyen végzett azonos munkát azonos módon kell javadalmazni elvnek. Ez azonban a kelet-európai munkavállalókra üthet vissza - vélik egyesek.
Napi.hu, 2016. március 9. szerda, 18:41

Az Európai Bizottság (EB) egy kedden előterjesztett javaslata a vonatkozó irányelv felülvizsgálatát irányozza elő, melynek révén biztosítani kívánja a méltányos javadalmazási feltételeket, valamint a kiküldő és a fogadó ország helyi vállalatai közötti egyenlő versenyfeltételeket.

A felülvizsgálat három fő területen hoz változást:

  • a kiküldött munkavállalók javadalmazásában, ideértve az alvállalkozói szerződéseket, 
  • a kölcsönmunkaerőre vonatkozó szabályokban, 
  • valamint a hosszú távú kiküldetésekben, 

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra - derül ki az EB közleményéből.

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.

Gyakran kevesebb pénzt kapnak a kiküldött munkavállalók

A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken - például egészség és biztonság - már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Ennek következményeként különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.

Az EB javaslata alapján ezentúl a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz. A javadalmazásba nem csupán a minimálbér fog tartozni, hanem adott esetben más elemek, így bónuszok és juttatások is.

Átláthatóvá kell tenni a rendszert

A tagállamoknak átlátható módon meg kell határozniuk, hogy területükön milyen elemekből tevődik össze a javadalmazás. A törvényben vagy általános érvényű kollektív szerződésekben meghatározott szabályokat a kiküldött munkavállalók esetében minden gazdasági ágazatban kötelező lesz alkalmazni.

A javaslat révén a tagállamok ezentúl elő tudják írni az alvállalkozóknak, hogy azok ugyanazt a munkabért fizessék ki a munkavállalóknak, mint a fővállalkozó, így ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni minden alvállalkozó esetében, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban vagy egy másikban rendelkezik-e székhellyel.

A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.

Ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.

Hány magyar munkavállalót érint?
A kiküldetések száma 2010 és 2014 között jelentősen, csaknem 45 százalékkal nőtt, 2014-ben mintegy 1,9 millió európai munkavállaló dolgozott kiküldött munkavállalóként egy másik tagállamban. A munkavállalók kiküldetése különösen az építőiparban,a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorokban, ezen belül is a személyi (oktatási, egészségügyi és szociális munka), valamint az üzleti (adminisztratív, szakmai és pénzügyi) szolgáltatások terén gyakori.
Az uniós rangsorban 68 234 kiküldött munkavállalóval Magyarország a 11. helyen áll, míg a Magyarországra érkező 8955 kiküldött munkavállalók tekintetében a 17. A 2010-es és a 2014-es adatokat összehasonlítva Magyarország 5,9 százalékkal több munkavállalót fogadott, ugyanakkor 67,2 százalékkal több magyar munkavállaló dolgozik külföldi kiküldetésben. A magyarok több mint fele (56,3 százalék) Németországban, 22,6 százaléka Ausztriában van kiküldetésben, de szemmel látható még a Belgiumba (6,4 százalék), Franciaországba (3,3 százalék) illetve a Hollandiába (2,9 százalék) kiküldöttek aránya. A Magyarországról kiküldött munkaerő 48 százaléka az építőiparban dolgozik, 41,7 százaléka pedig az ezen kívüli más iparágakban.

Biztos, hogy jó ez?

Új tagállamokat képviselő diplomaták szerint az EB javaslata komoly változást hozna az eddigi rendszerbe és jó eséllyel éles kelet-nyugati szembenállást eredményezne, hasonlóan a szolgáltatási irányelv egy évtizeddel ezelőtti tárgyalásához - írja a Bruxinfo. A brüsszeli portál szerint új tagállamok úgy látják, hogy az olcsóbb munkabérek megszüntetésének kezdeményezésével a bizottság francia, belga és luxemburgi nyomásra valójában a kelet-európai szolgáltatók versenyelőnyét akarja megszüntetni.

Miközben jól hangzik az, hogy az átlagosan négy hónapra kiküldött keleti munkavállalók is a helyiekkel azonos bérezésben és javadalmazásban részesüljenek, az EB javaslata lehetővé tenné néhány ország számára a külföldiek kiszorítását az építőiparból és néhány más ágazatból. A kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosítása csökkentené a versenyt, ezért felverné a szolgáltatások árát és végső soron az európai versenyképességet rontaná - vélekedett a Bruxinfónak egy új tagállamból származó forrás.

A közösség kelet-európai tagjai attól is tartanak, hogy a Juncker-bizottság más területeken, például a közúti árufuvarozásban is hasonló szemléletet kíván meghonosítani, ami gyakorlatilag kiszorítaná az olcsóbb munkaerővel dolgozó magyar, cseh és lengyel fuvarozókat a piacról.

Veszélyes

A Bruxinfo szerint a munkaadók legnagyobb európai ernyőszervezete is bírálta az irányelv módosításáról szóló javaslatot. Markus J. Beyrer, a BUSINESSEUROPE főigazgatója szerint a jogszabály megváltoztatása új bizonytalanságot teremtene az üzleti szféra számára Európában. Továbbá egy veszélyesen megosztó vita kiprovokálását eredményezheti a tagállamok között, amikor a bizalom és az egység helyreállítása a fő prioritás.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2016.03.09 23:24

nagyon helyes, ugyanis egyre inkább terjed az a szisztéma, amikor nem feszi fel a keleti munkaerőt a nyugati cég, ehelyett egy keleti cégnek fizet a szolgáltatásért az alkalmazott pedig a keleti céggel áll jogviszonyban, a bérét tőle kapja.
, így a kiküldött munkások jóval a nyugati minimálbér alatti összegért dolgoznak nyugaton.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .