A Reuters hírügynökség három olajipari forrásból is úgy tudja: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok közölték az OPEC-en kívüli tárgyalópartnereikkel, köztük Oroszországgal, hogy előbb a szervezeten belül kell dűlőre jutniuk a termelés korlátozásáról, lehetőleg júniusig, a szokásos félévenkénti bécsi miniszteri tanácskozásukig, és majd ezután tudnak más olajkitermelő országokat felkérni arra, hogy csatlakozzanak az egyezséghez.

A Katar fővárosában, Dohában tartott megbeszélés összehívását februárban a két vezető olajtermelő, az OPEC-tag Szaúd-Arábia és az OPEC-en kívüli Oroszország kezdeményezte.

Rosszul indult

A tanácskozás eleve rosszul indult: az olaj- és energiaügyi miniszterek megbeszélése eredetileg röviddel 9 óra előtt kezdődött volna, de végül többórás késéssel nyílt meg, miután Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban váratlanul azzal a követeléssel állt elő, hogy a megállapodás ne csak arra a 18 országra vonatkozzon, amelyek részt vesznek az ülésen, hanem az összes OPEC-tagállamra, így Iránra is.

Irán képviselői nem utaztak Dohába, az iráni olajügyi miniszter pedig azt üzente vasárnap, hogy üdvözli az olajtermelés befagyasztását célzó lépéseket, de Irán semmilyen formában sem volt előidézője az olajpiaci egyensúly felborulásának, és éppen emiatt nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését, illetve olajkivitelét. Irán jelenlegi olajtermelése napi 3,5 millió hordó, olajexportja pedig 2 millió hordó. Az iráni olajügyi miniszter vasárnap arról is beszélt, hogy 2017 márciusára az iráni olajtermelés már napi 4 millió hordó lesz.

Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy januári szinten befagyasztják az olajtermelést októberig. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik. A magyar idő szerint 15 órakor kezdődött egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán "kilóg" a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.

A remény táplálta az olajár-emelkedést?

Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény miatt emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy gondolja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter pénteken maga is arra figyelmeztetett, hogy megállapodás esetén is csak szerény mértékű olajár-emelkedésre lehet számítani, mert a globális gazdasági növekedés lassulása miatt mérséklődik az olajkereslet bővülése, a hatalmasra duzzadt olajtartalékok pedig csak lassan apadnak.

Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 73 centes, 0,73 százalékos csökkenéssel 43,11 dolláron zárt, míg a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára stagnált, 41,71 dolláron fejezte be a kereskedést.