Az energiaipar földrengésszerű változásairól számol be a BP olajmulti éves rendszerességgel megjelenő Statistical Review of World Energy kiadványának idei száma - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. A termelés és a fogyasztás oldalán egyaránt olyan átalakulások zajlanak, amelyek alaposan megrázzák az egész ágazatot.

A jelentés kezdő megállapítása szerint a világ elsődleges energiafelhasználásának növekedése jelentősen lassult 2014-ben 2013-hoz képest, miközben a világgazdaság teljesítménye lényegében nem változott. A növekedés tempója tavaly 0,9 százalék volt a két évvel ezelőtti 2,0 százalék után. Ezzel jelentősen elmaradt a tízéves átlagtól, ami 2,1 százalék. A nukleáris energiát leszámítva minden más energiaforma fogyasztása lassabban nőtt 2014-ben, mint 2013-ban.

Továbbra is az olaj a világ legjelentősebb energiahordozója. Piaci részesedése 32,6 százalék, ugyanakkor ez az arány immáron 15 éve folyamatosan csökken. A feltörekvő országok fogyasztása 2,4 százalékkal bővült, ami jóval elmarad a 4,2 százalékos tízéves átlagtól. Az OECD tagországainak felhasználása 0,9 százalékkal mérséklődött. Az USA kicsit növelte az EU 3,9, Japán 3,0 százalékkal visszafogta fogyasztását.

Robbantott az USA

Az energiaipar átalakulásának három frontja közül az első az amerikai olajtermelés megállíthatatlannak látszó növekedése. A BP szakértői úgy látják, hogy a bővülés egyszerűen robbanásszerű. Az Egyesült Államok tavaly napi 1,6 millió hordóval növelte kitermelését, így kicsit több fekete aranyat hozott felszínre, mint Szaúd-Arábia, a világ olajtermelésének koronázatlan királya.

Mindkét ország megközelíti a napi 12 millió hordós kitermelést - a harmadik Oroszország 11 millió hordó körüli teljesítménnyel. Csakhogy míg Szaúd-Arába hat éve is nagyjából ezen a szinten volt, az USA-ban csak hétmillió hordó körül alakult a kitermelés. Idén az alacsony olajár miatt valamivel enyhülhet az amerikai nyomulás, de ez nem átütő változás a hosszú távú, többéves trendhez képest. Az USA az energiafüggetlenség közelébe került: 2014-ben a hazai fogyasztás közel 90 százalékát oldották meg saját forrásból.

Kína spórol

Az elmúlt évtizedekben a kínai ipar kielégíthetetlen energiaéhsége hajtotta egyre magasabbra a világ energiafogyasztását, ám ez a trend megtört. A lassuló gazdasági növekedés és a nehézipar szerepének visszaszorulása nyomán tavaly mindössze 2,6 százalékkal nőtt a világ második legnagyobb gazdaságának energiafelhasználása. Ez kevesebb mint fele az elmúlt évek átlagának, és a legkisebb adat az 1998-as ázsiai valutaválság óta.

Óriási változás Kína esetén, hogy csökken a gazdaság energiaintenzitása. Ez a mutató méri, hogy mennyi energiát kell felhasználni a GDP egy dollárjának előállításához. Ebből a szempontból korábban nem állt túl jól az ázsiai ország, ám mutatója ma már közelít az OECD-országok és az USA indexéhez.

Napenergia-boom

A nagy változások sorában a harmadik a megújuló energiafajták előretörése. Ma már ott tartunk, hogy számolni kell ezekkel a világ energiafelhasználásában. Tavaly a nem fosszilis tüzelőanyagok - azaz a megújulók és az atomenergia - fogyasztása gyorsabban nőtt, mint az olajé, a gázé és a széné együttvéve. Különösen figyelemreméltó a napelemek gyors terjedése.

Európa a korábbinál kisebb részt szakít ki magának a napenergia felhasználásának növekedéséből, miközben az USA-ban, Kínában és a világ többi részét tavaly durván gyorsult a bővülés az egy évvel korábbihoz képest. Eközben a másik oldalon, a fogyasztás növekedésében feltűnően visszaesett a fosszilis tüzelőanyagok súlya.