BUX
38657

Durva változás jöhet az üzemanyagoknál - ötletel az Európai Bizottság

Az Európai Unió finanszírozásának reformja kapcsán - részben a brexit által a büdzsén keletkező lyuk betömése miatt - készített vitaanyagot az Európai Bizottság, amelyben felmerült egy igen hajmeresztőnek tűnő ötlet az üzemanyagok megadóztatásával kapcsolatban. Csak Magyarországon több száz milliárd forintos összegről lenne szó évente.

Szabó Zsuzsanna, Szász Péter, 2017. július 3. hétfő, 07:08

Felmerült az Európai Bizottságnál, hogy az unió részben vagy egészben vegye el a tagállamoktól a szállításból és mezőgazdaságból származó üzemanyag jövedékiadó-bevételeket, és azt csatornázzák az uniós költségvetésbe. Az ötlet egyelőre csak az EU finanszírozásának jövőjéről szóló vitaanyagban szerepel, amely részben az Egyesült Királyság kilépése miatt keletkező költségvetési kiesés fedezetére ad javaslatokat.

A dokumentumban ez a tétel azok között szerepel, amelyeket az EU költségvetésének úgynevezett, új saját bevételi forrásai között elemeznek a vitaanyag készítői. A szakértők számos előnyt sorolnak fel a javaslattal kapcsolatban, ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy nagy valószínűséggel komoly ellenállásba ütközne a tagállamok részéről, hiszen ez a tétel a nemzeti költségvetésekben is jelentős bevételi forrásként szerepel általában.

Csak Magyarországon több száz milliárd forintos összegről van szó évente. A teljes üzemanyag jövedékiadó-bevétel a magánhasználókkal együtt több mint 600 milliárd forintot tett ki.

A vitaanyag két lehetőséget sorol fel az üzemanyagokból származó adóbevétellel kapcsolatban:

a bevétel teljes egészében az EU költségvetésébe menne;a bevételnek egy része a tagállamoknál maradna.

Az első variáció komoly változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, a bevételek uniós szintre emelése pedig minden bizonnyal elősegítené a harmonizációt és semlegesítené az adóverseny hatását nemzeti szinten. A dokumentum megjegyzi, hogy az ilyen típusú adóbevételek uniós szintre történő "központosítására" a jelenlegi uniós szerződés is lehetőséget ad, vagyis a jogi alapja meglenne a döntésnek. Emellett azonban azt is megjegyzi, hogy a 2011-es új energiaadóról szóló irányelv javaslata körül kialakult megállapodás hiánya intő például szolgálhat arra, hogy az ilyen adók nagyon érzékeny témák.

A második verzió minden bizonnyal elfogadhatóbb lenne a tagállamok számára is, ugyanakkor az elsőhöz képest kevésbé szolgálná a harmonizáció, a költségvetési externáliák semlegesítése vagy a közös és stabil környezetvédelemhez kapcsolt uniós költségvetés felé való elmozdulást.

Zöldítene

Ezt az ötletet a készítők gazdaságilag hatékonynak tartanák, legalábbis abban az értelemben, hogy az olyan piaci torzító hatásokat csökkentené a belső piacon, mint például az üzemanyag-turizmus, a közös adórendszer pedig összességében javítaná a hatékonyságot, már csak azért is, mert már létező beszedési rendszerre épülne rá, miután ilyen adókat a nemzeti hatóságok már eleve szednek.

A vitaanyag készítői ráadásul úgy gondolják, hogy egy ilyen intézkedés nagyban segítené a közös környezetvédelmi célokat is. A "szennyező fizet" elv is jobban érvényesülne főleg, ha a fogyasztók mellett szektorokra és iparágakra is kiterjesztenék, hiszen az olyan - nagy kibocsátásért felelős - szektorok mint a szállítás és az ipar, egyelőre jelentős kedvezményeket élveznek, így pedig egységesen vennék ki részüket a terhekből.

Komoly bevételi forrás

Függően attól, hogy teljes vagy részleges átcsatornázásról lenne szó, ez igen komoly és stabil bevételt jelentene az EU számára. A bevételek csökkenése lényegében csak akkor várható, ha a használók a környezetbarát energiák felé fordulnak majd, de ez amúgy is az unió célja.

Azt viszont a dokumentum készítői is elismerik, hogy a tagállamok ezzel elveszítenék irányításukat egy nemzeti adó felett és már nem tudnának "játszani" az adómérték megállapításával, például, hogy extra bevételhez juttassák a költségvetést, vagy éppen pörgessék a fogyasztást.

Ugyanakkor a javaslat szerint az adó beszedése a tagállamok dolga lenne, hasonlóan a vámokhoz és a cukorilletékhez, amelyek esetében a beszedés költségeinek megtérítésére a tagállamok a bevétel egy részét megtarthatják.

A dokumentum azt is megemlíti, hogy az egységes rendszerben később - ha van rá akarat - a szállítás zöldülése miatt csökkenő bevételeket lehet kompenzálni: az átalakulhat vagy nemcsak a jelenlegi üzemanyagokra vonatkozna, hanem - progresszíven - bevonhatnák a hatálya alá a CNG, LNG, hidrogén vagy elektromos meghajtást is.

Mi lesz a beszedési hatékonysággal?

Ha valóban megvalósulna egy ilyen szabályozás, akkor a fő kérdés, hogy nem csökkenne-e a beszedés hatékonysága, miután a tagállamoknak már nem fűződik akkora érdeke hozzá - mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a Napi.hu-nak.

Mivel Európában nagyon magas az üzemanyagok adója, magas a feketekereskedelem kockázata is. Az USA-ban már régóta 18,4 cent a benzin és 24,4 cent a üzemanyagok jövedéki adója gallononként, amely jóval alacsonyabb, mint az európai. Ott egyébként a bevételek nem az állami, hanem a központi költségvetést gyarapítják.

Az üzemanyag-turizmus valóban csökkenhet, bár az árakat nem csak az adók határozzák meg - tette hozzá az elemző.

Magyarországon a benzint jelenleg 120 forint jövedéki adó, 1,5 forint készletezési díj és áfa terheli. A gázolajon 110,35 forint jövedéki adó, 1,4 forint készletezési díj és áfa van. Hazai sajátosság, hogy a jövedéki adó a Brent olaj árának függvényében változhat.