Tíz év alatt mintegy 37 százalékkal nőttek a háztartások egy főre jutó átlagos kiadásai, derül ki a Sberbank elemzéséből, amit a pozsonyi Új Szó Online ismertetett. Az átlagkeresetek gyorsabban nőttek, mint a lakossági kiadások.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2004-ben az átlagkereset 15 800 korona volt, ami euróra átszámítva a 2009-es árfolyamon 524 euró, ami 2013-ra bruttó 824 euróra nőtt, ami több mint 57 százalékos emelkedést jelent. Természetesen ennek jelentős részét elvitte a drágulás, de annak mértéke például az élelmiszerekre kiadott pénznél kilenc év alatt csak 28 százalékos volt.

Meglehetősen nagy különbség van a háztartások felső 25 és alsó 25 százalékának bevételei és kiadásai között is. A gazdagabb családokban az egy főre jutó nettó bevétel eléri a 630 eurót, míg ez az alsó 25 százaléknál 224 euró. A legnagyobb tétel mindkét esetben az élelmiszer, erre a gazdagabbak 35 euróval költenek többet.

A legnagyobb relatív különbség a kultúra és szabadidő esetében mutatkozik, a gazdagabb családok négyszer annyit áldoznak erre, mint a szegényebbek. Viszonylag nagy, több mint kétszeres a különbség a zöldség és gyümölcs esetében is, viszont dohányárura és alkoholra a szegények is közel annyit költenek, mint a gazdagabbak.

Ugyancsak nagy a különbség az egyes társadalmi csoportok kiadásai között. A nyugdíjas háztartások a fejenként 414 eurós nettó havi átlagbevétellel a gazdagabbak közé tartoznak, hiszen az átlagos család egy főre eső bevétele 370 euró.

Így a nyugdíjasok élelmiszerre csaknem kétszer annyit költenek, mint a munkanélküli háztartások. Kiugróan sokat fizetnek rezsire: a 92 eurós havi kiadás oka, hogy a nyugdíjas háztartások átlagosan csak 1,81 főből állnak, vagyis a háztartás fix költségei, például a fűtés, a villany és a lakbér kevesebb ember között oszlik meg.