A sürgősségi ellátást végző kórházakban (amelyekben rövid távú szakorvosi vagy sebészeti ellátást és kezelést végeznek) és az európai háziorvosok körében végzett két felmérés szerint terjed az e-egészségügy használata, amelyet 2013-ban a háziorvosok 60 százaléka alkalmazott, ez 2007-hez képest 50 százalékos növekedést mutat. De még rengeteg a tennivaló - hívja fel a figyelmet közleményben Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) alelnöke.

A felmérések főbb eredményei:

Az e-egészségügy kórházi bevezetésében élenjáró országok: Dánia (66 százalék), Észtország (63 százalék), Svédország és Finnország (mindkét országban 62 százalék). Az e-egészségügyi rendszereket még mindig többnyire a hagyományos adatfelvétel és jelentéstétel céljára használják, nem pedig olyan klinikai célokra, mint például az online konzultáció (a háziorvosoknak csak 10 százaléka tart online konzultációt).

A betegek egészségügyi adatainak digitalizálásában Hollandia vezet 83,2 százalékos digitalizáltsággal, amelyet Dánia (80,6 százalék), és az Egyesült Királyság (80,5 százalék) követ. Azonban csak az európai kórházak 9 százaléka teszi lehetővé a betegek számára, hogy online hozzáférhessenek saját egészségügyi dokumentációjukhoz, és többségük csak részleges hozzáférést biztosít.

Az e-egészségügy alkalmazása során a kórházak és a háziorvosok több korlátba is ütköznek, az átjárhatóság vagy a jogszabályi keretek hiányától a szűkös erőforrásokig.

Változás kell

A felmérés eredményei kapcsán Kroes az egészségügyi ágazat hozzáállásnak gyors megváltoztatását sürgeti. Mint fogalmaz, az, hogy 10 háziorvosból 6 használja az e-egészségügyi eszközöket azt jelzi, hogy csak lázat mérünk, de eljött az ideje a láz csillapításának. Az sem tartható, hogy a kórházaknak csupán 9  százaléka teszi lehetővé a betegek számára, hogy hozzáférhessenek saját digitális dokumentációjukhoz, miközben az lenne a cél, hogy a kormányok, a csúcstechnológiák fejlesztői, a biztosítótársaságok, a gyógyszergyártók és a kórházak együttesen olyan innovatív és költséghatékony egészségügyi rendszert hozzanak létre, amely hozzáférhetőbb és átláthatóbb a betegek számára - hangsúlyozza az EB alelnöke.

A háziorvosok nem emailezgetnek a betegekkel

Az e-egészségügyi eszközök közé tartoznak az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek, az egészségügyi információcsere, a távegészségügy és a személyes egészségügyi dokumentációk.

Az EU kórházainak 48 százaléka a háziorvosokkal, 70 százaléka pedig a külső egészségügyi szolgáltatókkal cserél elektronikus úton egészségügyi információt. E téren élenjár Dánia, Észtország, Luxemburg, Hollandia és Svédország (a sürgősségi ellátást nyújtó kórházaik mindegyike cserél bizonyos szinten egészségügyi információt).

A háziorvosok csak korlátozott mértékben alkalmazzák az elektronikus orvosi rendelvényeket és az e-mail útján történő orvos-beteg kapcsolattartást (32 százalékban, illetve 35 százalékban). Az elektronikus orvosi rendelvények terén a 3 élenjáró ország Észtország (100 százalék), Horvátország (99 százalék) és Svédország (97 százalék), míg az e-mail használata Dániában (100százalék), Észtországban (70 százalék) és Olaszországban (62 százalék) a legelterjedtebb.

Az uniós kórházak kevesebb mint 8 százaléka cserél elektronikus úton információt más uniós országokban található egészségügyi szolgáltatókkal.

A kórházaknak csak 9 százaléka teszi lehetővé, hogy a betegeket távolból is figyelemmel kísérhessék, pedig ez lerövidítené a kórházi tartózkodást, és biztonságosabb független életet tenne lehetővé. A háziorvosok kevesebb mint 10 százaléka tart online konzultációt a betegekkel, és kevesebb mint 16 százaléka más szakorvosokkal.