BUX
38744

Egy lépéssel közelebb az összeomlás

Vonakodik teljesíteni az új athéni kormány első kérését Görögország finanszírozásával kapcsolatban az Európai Központi Bank, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az ország hetek alatt kifut a pénzéből.

Napi.hu, 2015. február 4. szerda, 17:55

Az Európai Központi Bank (ECB) visszautasította a görög kormány tervét a költségvetés átmeneti finanszírozására, ami azzal a következménnyel fenyeget, hogy a jelenlegi EU-IMF segélyprogram kifutása, február vége után, semmi perc alatt kiürül az államkassza. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter ahhoz kérte az európai jegybank hozzájárulását, hogy kibocsáthassanak 10 milliárd euró értékű rövid lejáratú állampapírt.

Ebből akarják finanszírozni a költségvetési kiadásokat az alatt a néhány hónap alatt, amíg megkötik az új megállapodást az eurózóna többi államával, az EU-val és az IMF-fel Görögország támogatásáról. A jelenlegi szabályok szerint Athén maximum 15 milliárd euró értékű kincstárjegyet bocsáthat ki. Ezt kellene 25 milliárdra emelni, ám az ECB vonakodik hozzájárulni a változtatáshoz - tudta meg a Financial Times (FT) az ügyhöz közel álló forrásokból.

Jöhet a csőd

A görögök terve az ECB jóindulatára alapoz - fogalmazott egy további európai tisztviselő -, ám a bank keményen fog játszani. Az új kincstárjegy-kibocsátásból származó pénz nélkül Görögország forrás nélkül maradhat február vége után, ami gyökeresen új helyzetet eredményezne. Ilyen lyuk ugyanis 2010 májusa, az ország támogatásának kezdete óta először keletkezhet a büdzsén. Ez viszont azt jelentheti, hogy a kormány hetek alatt kifut a pénzéből, miután a viszonylag rendszertelenül érkező adóbevételek nem fedezik rendszeres kifizetéseket. (Az utóbbiakra példa a nyugdíj vagy a közalkalmazottak bére.)

Ajánlat az IMF-nek
Megkezdték a tárgyalásokat az IMF-fel is a hitelek átalakításáról - mondta Varufakisz az olasz La Repubblica című lapnak adott interjújában. Azt ajánlják a Valutaalapnak - illetve az eurótagállamoknak -, hogy cseréljék olyan új hitelre az EU-IMF program hátra lévő hitelrészleteit, amelyeket a jelenlegi alacsony piaci kamatokkal törlesztenének, azzal a megkötéssel, hogy visszafizetésüket csak azután kell megkezdeni, miután a görög gazdaság erőteljes növekedési pályára áll. Sajtóhírek szerint az eurózóna tagállamai nem fogadták nagy lelkesedéssel a tervet.

Ha nem sikerül a következő hetekben megállapodni, akkor elillanhat az az optimizmus, ami a hét elején jellemezte a piacokat, miután Varufakisz, illetve Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szavaiból kiderült, hogy a kormány nem akarja az adósságok egy részének leírását (haircut). Az athéni tőzsde több mint 11 százalékkal erősödött a jó hangulatban, a tízéves államkötvények hozama a növekvő keresletnek köszönhetően egy százalékpontot veszített hozamából.

Szerintük és mások szerint

Az athéni vezetés úgy véli, hogy kihúzhatják az EU és az IMF pénze nélkül június elejéig, amikor törleszteni kell 3,5 milliárd eurónyi adósságot, ám uniós tisztviselők kételkednek ebben. Utóbbiak attól tartanak, hogy a segélyprogram felfüggesztése nyomán újraindulhat a piaci pánik, amelynek részeként a betétesek megrohannák a bankokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezért hírek szerint arról próbálja meggyőzni Cipraszt, hogy a kormány kérje az EU-IMF támogatás "technikai" meghosszabbítását. A két politikus szerdán találkozott Brüsszelben.

Az eurózóna pénzügyminiszterei február 11-én tartanak rendkívüli ülést, hogy tárgyaljanak a görögök ötleteiről. A kompromisszumra azonban kicsi az esély. Azok a politikusok, akik az elmúlt napokban találkoztak Varufakisszal, úgy látják, hogy a görögök számára szimbolikus kérdésről van szó. Ha az EU-IMF program meghosszabbítását kérnék, azzal választóik szemében mintegy behódolnának a nemzetközi donoroknak.

Tudják, hogy nem sok lehetőségük van, de úgy fogják fel, hogy egy missziót teljesítenek a korábbi keretek félredobásával - idéz egy bankárt az FT, aki részt vett Varufakisz 100 pénzügyi vezetőnek tartott hétfői fórumán. A pénzügyminiszter azt a benyomást keltette, hogy készek sokat kockáztatni. Világossá tette, hogy nem fogják kérni a futó program meghosszabbítását.

Még egy kis pénz vagy sem

Elvileg van még egy további forrás, amelyből pénzre számíthatnának a görögök, nevezetesen az az 1,9 milliárd euró profit, amelyet az ECB és a eurótagállamok központi bakjai a kezükben lévő görög kötvényeken érnek el. Ez abból fakad, hogy a futamidő végéig megtartották a papírokat. A korábbi athéni kormány és a donorok megállapodás szerint ezt a pénzt átutalják Görögországnak, hogy enyhítsék adósságát.

Európai tisztviselők azonban úgy tudják, hogy az eurózónás kormányok vissza akarják tartani ezt a pénzt. Miért tartanák magukat ehhez megállapodáshoz, ha Athén egyébként éppen felrúgja a kereteket. Az övezet fővárosaiban szeretnék egy új, átfogó megállapodáshoz kötni a kamatok visszafizetését. Egy, a tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint kizárt, hogy feltétel nélkül utalják a pénzt.