BUX
38657

Egy lépéssel közelebb került az összeomlás - mi jöhet most?

Az elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, mi is jöhet azután, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn nem jutottak semmire Görögország ügyében. Vészesen fogy az idő, a görögök közel állnak az összeomláshoz, ahhoz, hogy véget érjen szenvedélyes kalandjuk az euróval.

Szabó Zsuzsanna, 2015. február 17. kedd, 14:26

Nem áll jól Görögország szénája az eurózónás pénzügyminiszterek (eurócsoport) hétfői ülése után. A tárgyalás gyorsan összeomlott, a felek kevesebb mint négy óra után felálltak a tárgyalóasztaltól. Az eurócsoport ragaszkodik ahhoz, hogy Görögország az előző kormány idején elfogadott, szigorú feltételek vállalása mellett kapja meg az EU-IMF hitel legújabb részletét, míg a görögök áthidaló kölcsönt akarnak arra az időre, amíg új támogatási programot alkudnak ki.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint a hitelezők azt akarták aláíratni a görög kormánnyal, hogy vállaljon kötelezettséget a jelenlegi EU-IMF program sikeres lezárására, holott az új athéni vezetés éppen arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy feladja ezt a programot. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke szerint új athéni kormány elképzeléseinek megvitatásáig a jelenlegi mentőprogramot kéne meghosszabbítani. Görögország péntekig kérheti ezt, enélkül a mentőcsomag a hó végén kifut.

Varufakisz a tárgyalások összeomlása ellenére igyekezett megnyugtatni a piacokat. Kijelentette, hogy nincs kétsége afelől, hogy a következő 48 órában közös nevezőre juthatnak Görögország sorsáról - azaz megtalálják a feltételek megfelelő szövegezését -, és végre elkezdődhet az érdemi munka is.

Felháborító - kifakadt a Nobel-díjas közgazdász
Paul Krugman, Nobel-díjas amerikai közgazdász a blogján abszurdnak nevezte a tárgyalásokat. Szerinte az európai döntéshozók bölcsességének hiánya "elképesztő és felháborító". Krugman úgy látja, hogy az eurócsoport figyelmen kívül hagyja a görög költségvetés 4,5 százalékos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - GDP arányos többletét. Ennek fényében szerinte a görögök jogosan ragaszkodnak az EU-IMF program feltételeinek megkönnyítéséhez.Kurgman úgy véli, hogy az eurózóna vezetői nem értik, hogy a 2015-ös Görögország nem a 2010-es Írország. Emiatt a erőszakos fellépés nem vezet sehova. Az is lehet - és a közgazdász sztár ezt tarja valószínűbbnek -, hogy tesztelik a görög döntéshozók idegeinek tűréshatárát. Ahelyett, hogy segítséget nyújtatának, inkább Görögország csődjét szeretnék látni, és talán az eurózónából való távozását is, amivel példát is statuálnának más segítséget kérő államoknak.

Nincs lelkesedés

Pillanatkép: a görög tőzsde esett, kötvényhozamok megugrottak
A vezető nyugat-európai indexek eséssel indították a napot, aztán dél körülre már vegyessé vált a kép. Az FTSE-100 0,5 százalékos pluszban, a DAX 0,2 százalékos mínuszban volt. A CAC-40 alulról közelítette az előző napi záróértékét. A Stoxx Europe 600 indexe 0,1 százalékkal erősödött. A periférián - a görög indexet kivéve - emelkedtek a mutatók. Az athéni ASE 2,3 százalékkal gyengült, a görög kötvényhozamok pedig megugrottak. A hároméves papíroké 89 bázisponttal 18,47, az ötéveseké 50 bázisponttal 15, míg a tízéves kötvényeké 55 bázisponttal 10,20 százalékra emelkedett.

A hírt persze a pénzpiacok sem fogadták kitörő lelkesedéssel, az euró gyengült a dollárral szemben, a tőzsdék pedig estek. A Commerzbank a korábbi 25 százalékról 50 százalékra emelte annak esélyét, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ez pedig sokak szerint a katasztrófával lenne egyenlő, pláne, ha rendezetlen módon - a döntéshozók szándékaival szemben, véletlenül - történne meg.

Egyes vélemények szerint már Görögországnak már március végére likviditási problémái lehetnek, ha nem sikerül megállapodnia a donorokkal. A piacról pedig egyelőre nem tudja finanszírozni magát az ország.

A tőkekivonás is folyamatos. Egy a Reutersnek nyilatkozó bankár szerint a görög bankokból mintegy 2 milliárd eurónyi betétet vonnak ki hetente. Ha ez folytatódik, akkor a bankok 14 hét alatt kifuthatnak a forrásaikból - véli a JP Morgan. Ez a számítás azon alapul, hogy az Európai Központi Bankon (ECB) és a görög jegybankon keresztül maximum 108 milliárd eurónyi forrás állhat a rendelkezésükre, amelyből 80 milliárdot már felhasználtak.

Mi jöhet ezután?

A tárgyalások összeomlását követően meglehetősen megosztott elemzői vélemények láttak napvilágot azzal kapcsolatban, mi a következő lépés. Gizem Kara, a BNP Paribas elemzője a Finacial Timesnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfői tárgyalások eredménytelensége megerősítette az elhúzódó patthelyzet veszélyét.

A Rabobank szakértői optimistábbak: szerintük megszülethet a megállapodás. Az ugyan politikailag elfogadhatatlan a görögöknek, hogy csak "némi enyhítést" kapjanak, ugyanakkor nem akarják elhagyni az eurózónát. Az eurocsoport viszont a keménykedéssel inkább azoknak a spanyol, portugál politikai erőknek üzen, amelyek az új görög kormánypártokhoz hasonlóan erősködnének a hitelfeltételek könnyítése érdekében. Ugyanakkor az eurótagállamok sem akarják, hogy Görögország kilépjen az eurózónából.

A Sberbank elemzői arra számítanak, hogy lesz megállapodás a mentőcsomag meghosszabbításáról, mert a patthelyzetet az euró is megszenvedheti - idézte a szakértőket a Wall Street Journal. Lee Hardman, a Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ devizapiaci szakértője viszont egyre valószínűbbnek látja, hogy Görögország a hónap végén kilép a jelenlegi mentőprogramból. Ezután felgyorsulhat a tőkekivonás a görög bankokból, míg végül az ECB kénytelen lenne beszüntetni tőkéjük pótlását. A görög kormány is rákényszerülne a pénzforgalom korlátozására, így végül Görögország érzékeny búcsút vehet az eurótól.