rra a kérdésre, hogy milyen eséllyel lehet Görögország továbbra is az euróövezet tagja például egy vagy öt év múlva, Jannisz Varufakisz kitérően csak annyit mondott: jóslásokba nem szeretne belemenni, de tekintettel Európa jelenlegi törékeny állapotára, nagyon óvakodni kell "a Grexitről szóló elhamarkodott, könnyedén odavetett kijelentésektől". Ha ugyanis ez elkezdődik, olyan pusztító erők szabadulhatnak el, amelyeket senki nem tud kordában tartani - fogalmazott a görög politikus.

"A Grexit nincs napirenden, nem konfrontációs stílusban fogunk tárgyalni Brüsszellel, Frankfurttal (az euróövezeti jegybankkal) és Berlinnel, bőséges mozgástér van a kölcsönösen előnyös megoldások felkutatására" - mondta Jannisz Varufakisz.

A Sziriza szakpolitikusa hozzátette ugyanakkor, hogy Görögországban humanitárius válság van, olyanok alszanak az utcán, akiknek még egy-két évvel ezelőtt is üzletük, saját házuk, családjuk volt, "és ez felháborító".

Arra a felvetésre, hogy német politikusi vélemények szerint nehéz lesz "eladni" a német választóknak még több külső segély folyósítását Görögország számára, Varufakisz kijelentette: a probléma nem az, hogy a görög pénzügyi segélyprogramban részes külső partnerek nem fizettek eleget, hanem az, hogy túl sokat fizettek. Az elmúlt öt évben folyósított 240 milliárd eurónak ugyanis nem egészen 10 százaléka került ténylegesen Görögországba, a többit a hitelezők kapták, ezt a pénzt "beszippantotta az adósságtömeg alkotta fekete lyuk, és ez fenntarthatatlan" - fogalmazott a Sziriza pénzügyminiszter-jelöltje. Hozzátette: a Sziriza célja éppen az, hogy a minimálisra szorítsa a görög katasztrófából a német, a portugál, a szlovák átlagpolgárra háruló költségeit. A szlovák átlagpolgár például szegényebb, mint a görög, mégis hozzá kellett járulnia anyagilag "ehhez a soha véget nem érő ördögi körhöz" - mondta a politikus.

A Sziriza reformtervei közül kiemelte a széleskörű adómentességek rendszerének felszámolását, mondván: a görög gazdaság legalapvetőbb problémáit ezek az adómentességek jelentik.

Lesznek kompromisszumok

Választási ígéreteihez képest kompromisszumokra kényszerül majd a vasárnapi görögországi szavazáson győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) - vélte a hétfői nemzetközi sajtókommentárok többsége. Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte, hogy "a baloldali néptribun" a kampányban nagyon felfokozta a várakozásokat, "a csillagokat is megígérte az égről", de az euróövezeti erőviszonyok nem kedveznek neki, hiszen az övezet külső támogatásra szoruló államaiban és a hitelezői szerepben lévő tagországaiban is a szerkezeti reformokat pártoló erők vannak hatalmon, és az övezet ma már viszonylag könnyen megemésztené Görögország esetleges távozását, mert létrejött az állandó válságkezelő rendszer, az Európai Központi Bank pedig olcsó pénzzel árasztotta el a piacokat. Ráadásul Ciprasznak számolnia kell azzal, hogy országa továbbra is külső forrásokra szorul. Ezért kompromisszumra kényszerül a trojkával, különben az államcsődöt kockáztatja.

A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint sok görög szavazó már a választás előtt biztos volt abban, hogy Ciprasz hatalomra kerülve elég gyorsan "bukfencezik egyet". A tornagyakorlathoz már a választás előtt hozzákezdett, hiszen egy ideje már nem hallani azokat a nagy ívű ígéreteket, miszerint úgy összetépi az EU-tól kapott hitelekről szóló megállapodásokat, mint egy használt papírt. Ehelyett a Sziriza gárdája arról biztosított mindenkit, hogy nem terveznek egyoldalú intézkedéseket, és a görög polgároknak nem kell aggódniuk a bankszámláik miatt.

A baloldali Die Tageszeitung A demokráciához a tisztelet is hozzátartozik című kommentárja szerint Ciprasz a kampányban beteljesíthetetlen vágyakat keltett, megígérte, hogy a nyugdíjak és a szociális támogatások emelésével, az állami alkalmazottak számának növelésével véget vet a "szociális holokausztnak" és megtöri "a trojka hatalmát". Most viszont be kell látnia, hogy "még egy baloldali kormány sem tud csak úgy pénzt nyomtatni".

Franciaországban a baloldali lapok lelkesen üdvözölték a görög eredményt, a konzervatív újságok kétségeiket fejezték ki, és annak európai hatásaival foglalkoztak.

A Sziriza rést nyitott - írta címlapján a L,Humanité. A kommunista lap úgy vélte, hogy "megszületett egy másfajta Európa reménye". A szerkesztőségi cikk köszönetet mond Görögországnak, hogy demokráciából, politikai érettségből és bátorságból megleckéztette Európát azzal, hogy a politikai váltógazdaságot meghatározó két nagy pártot, a szocialistákat és a konzervatívokat is leszavazták.

A Libération címoldalán Ciprasz fotója látható, rajta "Európa új arca" felirat. A baloldali lap arra emlékeztetett, hogy a radikális baloldal győzelme mindenekelőtt három dolog elutasítása: a korrupt és nem hatékony politikai osztályé, az európai megszorító politikáé és az oligarchikus, a klientúrát kiszolgáló hatalomra épülő rendszeré. A lap úgy vélte, hogy eljött az idő a görög államadósság újratárgyalására, "a kompromisszum útja szűk, de nincs más út".

A Le Figaro úgy véli, hogy Ciprasz számára még a tapasztatlansága is előnyt jelent, miután "a vezetőik által elárult és Európa által durván kezelt görögök" rajta kívül már mindenkit kipróbáltak. Az Athénnal kezdődő párbeszédben a konzervatív lap szerint ugyanakkor hiba lenne, ha Európa elfelejtené, hogy mi is valójában: "egy olyan klub, amelynek tagjai önként vállalkoznak arra, hogy tiszteletben tartják a közös szabályokat, cserébe a többiek szolidaritásáért".

Nem hagyományos baloldali politikát, teljesen újfajta politikai kísérletet képvisel a Sziriza - írta a La Repubblica. Az olasz baloldali napilap szerint a Sziriza a Németország képviselte gazdasági szigor és megszorítások elleni küzdelem kifejezése, de ezt az utat Olaszországban egyetlen egy pártnak sem volt bátorsága vállalni.

A Corriere della Sera arról számolt be, hogy Ciprasz máris kapcsolatba lépett a szintén európai reformokat sürgető Matteo Renzi olasz kormányfővel egy erős mediterrán front kialakítására Európában, egyebek között Athén elszigetelődésének elkerülésére.