A valóságban a görögöknek kevés választásuk van: vagy engedelmeskednek az Európai Unió, az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi valutaalap, a hírhedt trojka feltételeinek, vagy kilépnek az eurózónából. Ez a tömör véleménye Steen Jakobsennek, a Saxo Bank elemzőjének, aki az elsők közt tette közzé véleményét a görögországi választások után kialakult helyzetről.

Tony Barber, a Financial Times publicistája úgy látja, hogy Alekszisz Ciprasz, a győztes baloldali Sziriza vezetője úgy kampányolt, mint egy radikális, de úgy fog kormányozni, mint egy pragmatikus politikus. Ez a következő idézetre alapozza: A görögöknek választaniuk kell a múlt és a jövő, a haladás és a leszakadás, a függőség és a függetlenség között. Ezt a mondatot ugyanis nem Ciprasz mondta, hanem egyik neves elődje, Andreasz Papandreu 1981-ben.

Fejre állt

Beszélgethetünk

Finnország nem hajlandó leírni egy centet sem a Görögországnak nyújtott hiteléből, de kész tárgyalni a kölcsönök futamidejének és törlesztési szabályainak módosításáról - ismételte el Helsinki álláspontját Alexander Stubb. Az ECB osztja ennek ezt a véleményt: a hiteleket, amelyek zömével az eurózóna adófizetőinek tartoznak, vissza kell fizetni, de a futamidőről lehet beszélni. Ezt Benoit Cueuré az európai jegybank monetáris tanácsának tagja mondta hétfőn. Ugyanígy nyilatkozott a belga pénzügyminiszter. A tízéves görög kötvények hozama kissé nőtt a választás utáni napon. Jelenleg 8,733 százalékon áll, amely messze a törleszthetőnek tartott hatszázalékos határ felett van.

Abban az évben a Papandreu hatalomra kerülése a szintén baloldali Paszok élén éppen úgy fejre állította a görög politikát, mint a Sziriza győzelme a hét végén. Az európai fővárosokban akkor is, most is a görögök megbízhatóságáról kezdtek lamentálni. Papandreu végül sikeresen kézben tartotta Görögországot a nyolcvanas években, úgy, hogy végig rendezett maradt a viszonyuk az USA-val és Európával.

Ez talán ad némi bepillantást abba, mire számíthatunk Ciprasztól, bár meglehetősen nagyok az akkori, és a mostani helyzet közti különbségek. Az államadósság jelenleg a GDP 175 százaléka, míg 35 éve 25 százalék volt ez az arány. Papandreu felhizlalhatta a közszférát a Paszok embereivel, úgy, hogy végül elmosódott a határ a párt és az állam között. Az új kormánynak már márciusban szembe kell néznie egy kisebb, 4,3 milliárd eurós törlesztéssel és a nyáron ennek többszöröse következik.

Lefaragni

Lehet, hogy Ciprasz végül kénytelen lesz beérni néhány kevéssé költséges ígérete teljesítésével. Visszaállíthatják az áramellátást azokban a háztartásokban, amelyeket az elmaradt díjfizetés miatt lekapcsoltak a hálózatról és élelmiszersegélyt adhatnak a rászorulóknak. Ehhez bizonyos adó- és tb-járulék-fizetési kedvezmények eltörlésével teremthet forrást, nagyjából kétmilliárd eurót.

Papandreu azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti Görögországot a NATO-ból és az EU-ból - ezt Ciprasz is megteheti. Csakhogy elődje könnyen lemondhatott erről, miután megkapták a nagyvonalú európai mezőgazdasági támogatásokat és részesedhettek az unió regionális támogatási alapjaiból is. Az viszont a Sziriza vezetőjének gondjait enyhíti, hogy Görögországot ma már nem szabdalja szét olyan ideológiai háború, mint 1981-ben, 32 évvel az 1945-49-es polgárháború után. (Az utóbbi elvesztése nyomán volt kénytelen sok kommunista érzelmű görög emigrálni szerte Kelet-Európába.)

Mi jön még?

A donorokkal szembeni fellépéshez megkaphatja a parlamenti támogatást a szélső baltól és a szélső jobbtól, illetve mérsékelt bal- és jobboldali pártoktól is. Ugyanakkor a pragmatikus fellépésben gátolhatják saját politikai erejének radikálisai. Az FT szakírója végül arra a következtetésre jut, hogy az új Sziriza kormány aligha marad hatalmon nyolc évig, mint annak idején a Paszok.

Jakobsen szerint elvileg megkönnyítheti a görög adósságok újratárgyalását, hogy a 2012-es adósságrendezés nyomán annak többsége az eurótagállamok kezében van. Könnyebb engedni a tartozásból, ha valaki nem a saját pénzéről mond le. Csakhogy ha ezt követően újra adósságba vernék magukat a görögök, nem lennének további zsebek, amelyekbe belenyúlhatnak. A szavazók a hét végén azt mondták: elég volt. Könnyen lehet, hogy legközelebb a piacok mondják ugyanezt.

Durván kezdődött az év - emlékeztet a Saxo Bank elemzője. A svájci jegybank feladta az árfolyamgátat csak egy héttel azelőtt, hogy az ECB bejelentette brutális monetáris enyhítését. Most a görög társadalom vesztette el a türelmét, és az EU-nak valahogy reagálnia kell erre. Úgy tűnik, nagy rendszerek inognak meg, ami nem sok jót ígér a jövőre nézve.