BUX
39871

"Egysoros" törvénnyel megoldható a Brexit-záradék aktiválása

A brit kormány jogi képviselője szerint "egysoros törvénytervezet" beterjesztésével megoldható a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása, ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy ehhez parlamenti jóváhagyás kell. A parlamenti jóváhagyást követelők ügyvédje szerint a kormánynak semmiféle jogalapja nincs arra, hogy a törvényhozók megkerülésével dönthessen ebben a kérdésben.

MTI, 2016. december 6. kedd, 23:11

A brit legfelsőbb bíróság e héten tart négynapos tárgyalást annak eldöntésére, hogy a kormánynak kell-e kérnie a parlament jóváhagyását a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépési folyamatot.

Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a cikkely aktiválása - amelyet a kormány a jövő év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Ezt az álláspontot azonban többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum a múlt hónapban a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogkörébe tartozik a döntés az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdéséről.

A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Ennek második, keddi tárgyalási napján a kormány jogi főképviselője, James Eadie kijelentette: ha a legfőbb fellebbviteli fórum a felsőbírósági döntést hagyja jóvá, akkor a kormány egysoros törvénytervezetet terjeszt a parlament elé az 50. cikkely aktiválásáról.

Eadie sokkal nagyobb problémának nevezte a felsőbírósági döntés esetleges legfelsőbb bírósági megerősítésének precedensjogi következményeit. Érvelése szerint az első fokon hozott végzés véglegesítése eddig nem ismert korlátozok közé szorítaná a kormányt illető végrehajtói jogkör gyakorlásának szabadságát a külügyek irányításában. Eadie szerint ennek "a lehetséges legsúlyosabb következményei lennének" a Korona által a kormányra ruházott királyi kiváltság (Royal Prerogative) döntési jogkörének használatára a brit külpolitikában.

Lord David Pannick, az előzetes parlamenti jóváhagyást követelő kereset benyújtóinak ügyvédje - az egyik elismertebb brit jogi szaktekintély, aki a brit uralkodó jogi képviseletét is ellátja - a keddi tárgyalási napon azonban kifejtette: a brit EU-tagságról tartott népszavazásnak politikai jelentősége van, de semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa.

Lord Pannick érvelése szerint a brit parlament az EU-tagságot rögzítő, 1972-ben kelt törvényt sem azzal a szándékkal alkotta meg, hogy a kormány a kiváltságjoggal élve önmaga eltörölhesse Nagy-Britannia uniós tagságát.

A legfelsőbb bíróság csütörtökön fejezi be a fellebbezés tárgyalását, és várhatóan január második felében hozza meg jogerős döntését.