Már itt lenne az ideje, hogy elkezdődjön a közös gondolkodás az EU-politikák 2020 utáni finanszírozásáról, az erről szóló vitát azonban több tényező is késlelteti - írja a Bruxinfo.

Az egyik legfontosabb tényező a kulcstagállamokban (Franciaország és Németország) zajlott illetve zajló választások, de a késleltető tényezők között van az EU jövőjéről szóló fehér könyv is, amiről elvileg év végén kellene színt vallaniuk az EU27-ek állam- és kormányfőinek. Nem mindegy ugyanis, hogy az abban felvázolt öt fejlődési irányból melyik mellett teszik le a voksot a tagállamok. Erről a Bruxinfo szerint év végéig kell színt vallaniuk a tagállamoknak.

Kapcsolódó

Csúszás

A fentiek mellett az Egyesült Királyság kilépése miatt sem könnyű tisztán látni a 2020 utáni költségvetés helyzetét, addig míg nem sikerül tisztázni a brit kilépés pénzügyi feltételeit. A Bruxinfo információi szerint Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos ezért a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyását fogja kérni ahhoz, hogy a törvény által előírt 2017 végig határidő helyett csak 2018 nyarán, vagy őszén terjeszthesse elő a 2020 utáni többéves keretköltségvetésre vonatkozó jogszabályi javaslatait. Addig is, jövő tavasszal a testület egy sor hatástanulmánnyal készül elébe menni a minden eddiginél kiélezettebbnek ígérkező vitának.

A brüsszeli portál emellett úgy tudja, hogy június 28-án egy fontos költségvetési vitaanyagot is közzétesz az Európai Bizottság, amely egyike annak az öt kísérő dokumentumnak, amelyekben az Európai Bizottság jobban kibontja az idén márciusban az EU jövőbeni irányairól kiadott fehér könyvében tárgyalt öt különböző opciót.

Rossz hír

A kormányok és közülük is elsősorban a nettó befizetők erősen a kezükben akarják tartani a gyeplőt, főleg miután a brexit miatt éves szinten nettó 10-13 milliárd euró bevételtől esik majd el a közös büdzsé és erősen kétséges, hogy a tagállamok készek lesznek többletbefizetéssel kipótolni a hézagot. Tehát a jelenleginél valószínűleg kisebb lesz az uniós torta, miközben több pénzt kellene fordítani az olyan új kihívásokra, amilyen a migráció, a külső határok ellenőrzése, a belbiztonság, vagy a kül- és védelmi politika. Ennek a helyzetnek pedig az elsőszámú kárvallottja a jelenlegi legnagyobb két tétel, a mezőgazdaság és a felzárkóztatás (kohéziós politika) lehet.

A brüsszeli portál szerint ez Magyarország és más kohéziós országok számára az is figyelmeztető jel lehet, hiszen előreláthatóan nem csak a kohéziós torta mérete lesz majd kisebb, de a kevesebb forrás is többfelé oszlik majd. A gazdasági válság miatt ugyanis jelentősen romlott a déli tagállamok relatív fejlettség szintje, miközben néhány új tagállam nagyot lépett előre, így várhatóan a kohéziós forrásokból való részesedésük is növekedni fog.

Ráadásul a fejlett nettó befizetők is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az ő régióikra is legyen pénz. Emellett a brexit statisztikai hatása sem elhanyagolandó, ugyanis becslések szerint 14 európai régió válthat majd kategóriát.

Ezzel azonban még nincs vége a sornak, a Bruxinfo szerint ugyanis háttérbeszélgetésekből az is leszűrhető, hogy 2020 után is folytatódik - sőt megerősödhet - az a trend, ami több és szigorúbb feltételekhez köti a strukturális és a kohéziós támogatások felhasználását. Ennek előszele volt már az a német javaslat is, ami egyebek mellett a jogállamiság alapelveinek betartásához kötné 2020 után a kohéziós pénzek felhasználását.