Az Európai Bizottság (EB) tavaszi prognózisának ismertetésekor Olli Rehn pénzügyi biztos öt tagállam esetében említette meg a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés lehetőségét: Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország és Magyarország. Utóbbi két országról ugyanakkor azt is elmondta, hogy csak akkor kerülhet ki az eljárás alól, ha a fiskális fenntarthatóság útján tarják magukat - vagyis még további intézkedéseket valószínűsített a három százalékos küszöbérték fenntartható eléréséhez.

Miután az EB előrejelzése szerint a sokat emlegetett államháztartási hiány a tavalyi 1,9 százalék után idén 3 százalékra nő, a 2014-es előrevetítés szerint pedig 3,3 százalékra emelkedhet tovább szemben a magyar kormány által várt kedvezőbb, 2,7-2,7 százalékos céljával, vagyis kétséges, hogy Magyarország a nyáron kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás hatálya alól. A magyar kormány méltánytalannak érzi Brüsszel előrejelzését. Részben azért, mert a kabinet szerint az EB bizonyos országoknak egy vagy két éves türelmi időt ad arra, hogy teljesítse a 3 százalékot, miközben Magyarország ezt a türelmi időt nem kapta meg (ezt a kifogást hangoztatta egyebek mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi kiigazító csomag ismertetésekor), részben pedig azért, mert a kormányzat szerint a bizottság a magyarországinál rosszabb hiányt elérő országokat akar kiengedni az edp alól. Utóbbit a Varga-csomag bejelentésekor említette a kormányszóvivő. Giro-Szász András miután emlékeztetett arra, hogy a júniusi Ecofin (gazdasági- és pénzügyminiszterek tanácsa) ülésen Magyarország mellett négy másik ország túlzottdeficit-eljárásával kapcsolatos döntés is napirendre kerül, megjegyezte: "elég furcsán venné ki magát, ha bizonyos országokról tárgyalnának, bizonyos országokról nem, adott esetben olyan országokról döntenének pozitívan, amelyeknek a legutolsó államháztartási egyenlege kifejezetten rosszabb volt, mint Magyarországé például".

Nem csak az áht hiányt nézi az Európai Bizottság

A kormányszóvivő által említett kifogás szinte az összes, az eljárás megszüntetésével kapcsolatban említett tagállam esetében fennállt 2012-ben. Csakhogy a bizottság az új gazdasági kormányzás stratégiájának keretében elfogadott hatos jogszabálycsomag értelmében nem csak egyetlen mutatót, - a kormányzat részéről előszeretettel emlegetett - áht hiány mértékét nézi - mint ahogy ez már többször elhangzott az uniós testület részéről is -, hanem egy meglehetősen komplex értékelés keretében egyebek mellett például az adósságkritériumot az eddigieknél fajsúlyosabban, a deficitmutatóval azonos súllyal kezeli. Annak megítélésekor pedig, hogy egy ország kikerülhet-e az edp alól egyéb más tényezőket is latba vet (például a deficit csökkenő tendenciáját, a strukturális egyenleg alakulását), ezek alkalmazásának feltételeit és módját tanácsi rendelet szabályozza. Vagyis az Európai Bizottságnak a lehetőségek "válogatásakor" jobban meg van kötve a keze, mint ahogy az a döntések ismertetéséből, illetve a kritikákban megfogalmazott kifogások alapján tűnne.

Ezek kitűntek Rehn szavaiból is tavaszi előrejelzés ismertetésekor, de a bizottság által kiadott prognózisban az országokról szóló értékelésekből is kiolvashatóak. Az EB az edp megszüntetésével kapcsolatban említett  tagállamok esetében különféle indokokkal élt. Az alábbiakban azokat az országokat vesszük sorra, amelyek esetében felmerült, hogy kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, és hogy mire alapozná a bizottság az érvelését.

Főbb mutatószámok azon tagállamok esetében, amelyek kikerülhetnek az edp alól
Kép: Napi grafikonok (A nagyobb táblázatért kattintson!)


Segít a magánnyugdíjpénztár

Az öt tagállam közül Litvánia az egyetlen, amelynek a 2012-es költségvetési hiányszáma meghaladta a 3 százalékot, idén pedig szintén a 3 százalékos küszöb közelében (-2,9 százalék) lesz a deficit. Csakhogy, Litvánia esetén van még magán-nyugdíjpénztári tétel is, amivel lehet korrigálni a hiányadatot, így ezzel már három százalék alá kerül a kritizált referenciaérték. Erre a lehetőséget a stabilitási és a növekedési paktumban lefektetett szabályok adnak, miszerint a nyugdíjreform bevezetési költségeinek egy részét figyelembe lehet venni bizonyos feltételek teljesülése esetén. (Ez a korrekciós lehetőség korában Magyarország esetében is állt.) Olli Rehn pénzügyi bizots a tavaszi előrejelzés ismertetésekor elmondta, hogy a nyugdíjrendszer reformjának nettó költségével történő korrekcióra vonatkozó szabály alkalmazását az teszi lehetővé, hogy emellett a tagállam államadósság rátája a GDP 60 százaléka alatt marad. Ezzel pedig Litvánia az egyik olyan esélyes jelölt lehet, amely kikerülhet az eljárás alól - indokolta az alelnök a bizottság várható javaslatát.

Litvánia adataiból azonban emellett az is látszik, hogy a költségvetési hiány, az államadósság - ráadásul bőven a 60 százalékos küszöbérték alatt maradva - csökkenő tendenciát mutat az előrejelzés horizontján.

A kifelé vezető úton

Lettország és Románia esetében Rehn a tavaszi előrejelzés ismertetésekor annyit említett meg, hogy mindkét tagállam a költségvetési hiányukat a 3 százalékos szint alá vitték 2012-ben (Lettország a 2011-es 3,6-ról 1,2-re, míg Románia a 2011-es 5,6-ről 2,9 százalékra) és e referenciaérték az előrejelzési horizonton is ez alatt a szint alatt marad. A két országnál a bizottság úgy ítélte meg, hogy emiatt mindkét tagállam biztosan halad a túlzott hiány korrekciójának fenntartható pályáján, és így az eljárás alóli kikerülés útján.

Lettországnál a GDP-arányos államadósság ráta igaz 2013-ban átmenetileg megugrik, de bőven a referenciaérték alatt marad, sőt, 2014-ben a tavalyi szint alá süllyed a bizottság előrejelzése szerint. A költségvetési hiánya amellett, hogy az edp szempontjából vizsgált három évben bőven a 3 százalékos küszöbérték alatt marad, 2014-re még a tavalyi és idei szint alá is süllyed.

Romániánál a költségvetési hiány a tavalyi 2,9 százalékos deficit után úgy tűnik, hogy 2013-ban is és 2014-ben is stabilan a 3 százalékos szint alatt marad, a GDP arányos államadósság szintje pedig bőven a 60 százalékos küszöb alatt marad, és e két mutató - a strukturális hiánnyal együtt - ráadásul csökkenő pályát mutat az edp által figyelembe vett három évben.

A billegők

A bizottság szerint Olaszországnál a kikerülés lehetősége azért áll fenn, mert a tagállam a 2011-es 3,8 százalékos államháztartási hiányát 2012-ben 3 százalékra redukálta és ez a referenciaérték idén 3 százalék alatt is marad, amely segítheti a tagállamot az edp alóli kikerülésben, ám ez megköveteli a szigorú költségvetési gazdálkodás melletti elkötelezettség folytatását. A konszolidáció strukturális értelemben 2011 és 2013 között a GDP-nek mintegy 3 százalékát teszi ki, ami Olaszország költségvetését közelebb viszi a középtávon kiegyensúlyozott költségvetéshez. A költségvetés strukturális egyensúlya fontos Olaszország nagyon magas államadóssága miatt - hangsúlyozta Rehn a tavaszi előrejelzés ismertetésekor.

Az edp alóli kikerülés követelménye a biztos elmondása szerint a GDP arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása idén és a következő években, figyelembe véve az új kormány által tervezett intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan széleskörű strukturális reformok szükségesek a mélyen gyökerező és hosszú ideje tartó versenyképességi hanyatlás folyamatának megfordításához, és így az olasz gazdaság export teljesítményének fellendítéséhez.

Ami a számokat illeti, az olasz államadósság szintje a tavalyi 127 százalékos GDP arányos szintről idén 131,4, majd 132,2 százalékra emelkedik a bizottság tavaszi előrejelzése szerint. Emellett viszont az államháztartási hiánya a tavalyi 3 százalékos szintről idén 2,9, majd jövőre 2,5 százalékra mérséklődik és a strukturális hiány pedig az idei csökkenést követően enyhe emelkedést mutat az előrejelzés horizontján.

Mit mutatnak a magyar előrejelzések?

Magyarországgal kapcsolatban Rehn elismerte, hogy 2012-ben az áht hiány jelentősen elmaradt a 3 százalékos küszöbértéktől, de 2013-ban már ismét eléri a 3 százalékos küszöbértéket, 2014-ben pedig kissé meg is haladja. További kormányzati intézkedésekkel biztosítani lehet az áht hiány 3 százalék alatt tartását idén és jövőre. Magyarország - Olaszországgal együtt -  akkor kerülhet ki az edp alól, ha fenntartható költségvetési pályán marad.

A bizottsági prognózisban szereplő számok alapján az látszik, hogy az államháztartási hiány emelkedése mellett a GDP arányos államadósság a 2012-es 79,2 százalékos szintről enyhe emelkedéssel 79,7 százalékra nő, majd 2014-ben 78,9 százalékra mérséklődik. Emellett a magyar folyamatok szempontjából az is intő jel lehet, hogy a strukturális hiány is emelkedést mutat - a tavalyi 0,7-ről 1,8 százalékra nőhet a deficit 2014-ben a bizottság előrejelzése szerint.

A fent említett referenciaszámok mellett a gazdasági növekedési számokból - bár ez nem tartozik az edp alóli kikerülés kritériumai közé - is arra lehet következtetni, hogy a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésében Magyarországnak és Olaszországnak van a leginkább feladva a lecke, miután az eljárás megszüntetése kapcsán említett többi tagállamban erőteljesebb GDP-bővülés várható, ami ezen országoknak ez egyben segítséget is jelent.

Több idő az adósságcsökkentésre

Az Európai Bizottság jelezte, hogy néhány országnak több időt adna a hiányának csökkentésére - ami a magyar kormánytagok részéről szintén ismétlődő kritika, mondván Magyarországnak ezt a lehetőséget nem ajánlották még fel. Franciaország és Spanyolország két évet, míg Hollandia egy évet kapna, hogy túzlott szintű hiányát korrigálja, arra hivatkozva, hogy az eurózóna gazdasági kilátásai borúsabbak a téli előrejelzésnél. Emellett felmerült még Szlovénia és Lengyelország esetében is ilyen engedmény lehetősége.

Erre lehetőséget az Európai Bizottság tanácsi rendeletben szabályozott módon adhat lehetőséget, e szerint - leegyszerűsítve - ez az út akkor nyílhat meg egy tagállam előtt, ha a bizottság javaslatai alapján megtette a szükséges lépéseket a hiány csökkentésére, de önhibáján kívüli okokból (például a makrokörnyezetben bekövetkezett romlás miatt) nem tudta teljesíteni a vállalt célt. Itt azonban sokat számítanak az adott tagállam hiánycsökkentésre tett múltbeli lépései is.

Az alábbiakban azokat a tagállamokat vettük sorra, akik hosszabbítást kaphatnak, illetve azt, hogy mivel indokolja a bizottság a javaslatot.

Romló gazdasági helyzet

Európa második legnagyobb gazdasága a bizottság tavaszi előrejelzése szerint idén 0,1 százalékkal zsugorodik. Franciaország növekedési pályára állása minden bizonnyal nem lenne elhanyagolható az eurózóna, de az egész EU gazdaságának bővülése szempontjából sem. A növekedés beindulásának csúszása viszont a költségvetésre is hatással lesz, melynek következtében az idei GDP arányos hiány 3,9 százalékról 4,2-re. Ahhoz viszont, hogy a hiány jövőre 3 százalék alá csökkenjen, a francia kormánynak a jelenleg tervezettnél jóval nagyobb és úgynevezett orrnehéz kiigazítóprogramot kellene végrehajtania. A gazdasági környezetet figyelembe véve azonban indokoltnak látszik, hogy túlzott hiány elérésére kitűzött céldátumot két évvel 2015-re kitolják - mondta a pénzügyi biztos.

A haladékért cserébe viszont Franciaországnak a versenyképesség és a növekedés helyreállítása érdekében hiteles középtávú költségvetési stratégiával támogatott strukturális reformokat (munkaerő-piaci reform, nyugdíjreform, piacok megnyitása) kellene végrehajtania a lehető leghamarabb, továbbá a kormánynak konkretizálnia kell a fiskális politikai célok eléréséhez szükséges lépéseket.

Spanyolország esetében a hosszabbítást szintén a gazdasági környezet romlásával indokolja a bizottság: bár a komoly problémákkal küszködő ibériai ország a hány csökkentése és a fenntartható növekedés érdekében helyes lépéseket tesz, a korábban vártnál rosszabb gazdasági kilátások miatt több időre lehet szükség a deficitcél eléréséhez. A tavaszi előrejelzés ismertetésekor a biztos által elmondottakból kiderült, hogy a rosszabb gazdasági kilátások fényében és a hiteles középtávú fiskális stratégiának köszönhetően a bizottság a spanyol kormánynak a túlzott hiány korrekciójának idejét két évvel 2016-ra történő halasztását javasolta. Ez azonban továbbra is jelentős, de reális konszolidációs erőfeszítéseket feltételez.

Bankmentések és romló kilátások

Hollandiában szintén meghaladhatja idén a három százalékos küszöbértéket a GDP arányos költségvetési hiány, ami egy bank államosításának és a vártnál rosszabb makrogazdasági helyzetnek a következménye. A bizottság szerint ezek a feltételek teszik lehetővé, hogy a költségvetési hiány elvárt szintjét csak jövőre teljesítse az ország.

Szlovénia esetében is felmerülhet a hosszabbítás lehetősége, miután a 3 százalékos szint nem látszik teljesíthetőnek, mert a bankrendszer megmentése nyomást gyakorol a költségvetésre. A volt jugoszláv tagállam viszont csak akkor kaphat haladékot, ha a kormány az ország makrogazdasági egyensúlytalanságát célzó széleskörű reformstratégiáját bevezeti.

Nem megfelelőek az ajánlások?

Lengyelországban az áht hiány idén 3,9 százalék lesz a bizottsági előrejelzés szerint, ez viszont túl magas ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer reformjának költségeivel történő korrekció lehetőségével élni lehessen (az ezzel korrigált érték sem lenne 3 százalék alatti). Mivel azonban a hiány annak ellenére marad az előrejelzésben vizsgált időszakban 4 százalék körül, hogy Lengyelország megtette az ajánlott fiskális erőfeszítéseket, ezért a bizottság szerint szükséges az edp alatt megtett ajánlások felülvizsgálata.

A deficitcél eléréséhez szükséges időhosszabbításra vonatkozó bizottsági javaslatot a tagállamonak még a nyár előtt el kell fogadniuk. Az Európai Bizottság a halasztásokra hivatalosan május 29-én tesz javaslatot, amikor a stabilitási és nemzeti reform programok fényében az országspecifikus ajánlásait közzé teszi.