A volt luxembourgi miniszterelök személyét csak David Cameron brit kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenezte vehemensen, diplomáciai források az osztrák ORF-nek azt mondták, Juncker jelölése az ő szavazatuk ellenében ment át.

Cameron azzal indokolta álláspontját, hogy nem tartja megfelelő embernek Junckert a posztra - túlságosan "föderalistának" tartja.

Junckert az Európai Néppárt küldöttei választották meg csúcsjelöltjüknek, mint akit a brüsszeli testület élén szeretnének látni, az Európai Parlament legjelentősebb pártjai pedig abban állapodtak meg, hogy neki, mint a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének kellene lehetőséget kapnia, hogy megpróbálja maga mögé állítani a többséget az Európai Parlamentben.

Orbán Viktor reggel, a szokásos Kossuth rádiónak adott interjújában továbbra is azt hangoztatta, hogy nem fogja támogatni Junckert. Mint mondta: elvi kérdésről van szó, "szavamat adtam (...) a magyar választóknak, hogy mit fogok képviselni", ettől nem lehet eltérni. Orbán "lopakodó" szerződésmódosításról beszélt, miután úgy gondolja, a nemzetállamoktól olyan dolgokat vitatnak el, amelyek az alapszerződés értelmében hozzájuk tartoznak .

"Nem érdeke Magyarországnak, hogy ebbe az irányba menjenek tovább a dolgok, és a szavazatommal nagyon világos jelzést szeretnék adni, hogy Magyarország nem fogadja el ennek a gyakorlatnak a folytatását" - mondta. Orbán ugyanakkor azt is megjegyezte: szerinte mindennek ellenére meg fogja találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.

Az uniós szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló tanács tesz javaslatot az Európai Parlamentnek, az EP-választások eredményeinek figyelembevételével. A jelöltről ezt követően a 751 tagú uniós parlament szavaz, megválasztásához egyszerű többségre van szükség.