BUX
38228

Elég volt a mentőcsomagokból, jöhet az adósságátütemezés?

Az előzetes hírek szerint az adósságkérdés kezelésének új módszereit vitatták meg hétfőn az euróországok pénzügyminiszterei és ez napirenden lesz a keddi uniós pénzügyminiszteri tanácskozáson is. Az EFSF-et 2013-ban felváltó állandó mechanizmusról szóló tárgyalásokon Magyarország is részt kíván venni.

Komócsin Sándor, 2011. január 18. kedd, 06:30

A Napi Gazdaság keddi cikkeÚj forgatókönyveket kell kidolgoznia az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) az eurózóna adósságválságának kezelésére, mert az eddigi lépések: a bajban, illetve rendben lévő országok pszichológiai elválasztását szolgáló pénzügyi alapok létrehozása, az ezek terhére összeállított görög és ír mentő csomag, továbbá az Európai Központi Bank (ECB) államkötvény-vásárlásai, nem bizonyultak elegendőnek a befektetők megnyugtatására - derül ki az EurActiv összefoglalójából.Jean-Claude Trichet ECB-elnök a hét végén kijelentette, hogy az európai stabilitási eszközt (EFSF) mennyiségi és minőségi értelemben is meg kell változtatni. Előbbi az alap 440 milliárd eurós uniós hozzájárulásának megemelését, utóbbi az EFSF beavatkozásainak rugalmasabbá és agilisabbá tételét jelenti. Az alap kötvényeket vásárolhat az elsődleges állampapírpiacon, kötvénycseréket ajánlhat és további hitelformákat is kínálhat - adott példákat az EFSF szerepének megváltozására egy uniós forrás a hírportálnak. Az EU döntéshozóinak elegük van a mentő csomagokból - tette hozzá.A döntés nehézségét jelzi, hogy míg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén az EFSF bővítését javasolja az Ecofinnek, Wolfgand Schäuble német pénzügyminiszter tegnap az eurózóna pénzügyminisztereinek esti találkozója előtt ismét leszögezte, hogy Berlin ellenzi a 440 milliárdos keret emelését. Ehelyett átfogóbb megoldást támogatna, amely nem rakna újabb terheket a német adófizetők nyakába. A Reuters tegnap esti elemzői konszenzusa szerint az EU végül 700 milliárd euróra emeli EFSF-hozzájárulását.Az európai vezetők legnagyobb gondja azonban az, hogy az eddig kialakított adósságkezelési formák láthatóan nem nyugtatják meg a befektetőket, azaz elkerülhetetlen egyes országok adósságának átütemezése - írja a The Economist szerkesztőségi cikkében. A görög adósságválságra adott első válasz, a 110 milliárd eurós EU-IMF kedvezményes hitelkeret létrehozása, majd ezt követően az EFSF kialakítása elegendő volt arra, hogy megelőzze a lényegében fizetésképtelen államok azonnali csődjét, de eközben sok uniós ország - elsősorban Németország - világos jelzéseket küldött arra vonatkozóan, hogy középtávon a fizetésképtelen országoknak át kell ütemezniük adósságukat - értelmezi a helyzetet a lap. (Egy korábbi német-francia elképzelés szerint például az EFSF-et felváltó tartós stabilitási alap [ESM] csak úgy nyújthatna kedvezményes hiteleket, hogy a megsegített adós ország magánhitelezői elengedik követelésük egy részét.) Mivel a befektetők nem tudják, melyik állam esetén kell vállalniuk az utóbbi lehetőséggel együtt járó anyagi terheket, idegesek, ami a kötvényhozamok emelkedésében mutatkozik meg. A helyzet feloldása, ha a három legrosszabb helyzetben lévő ország, Görögország, Írország és Portugália adósságait átütemezik - véli a lap.Másként fogalmazva, ennek a megoldásnak nincs alternatívája. Az egyetlen kivitelezhetőnek tűnő forgatókönyv, az eurózóna fiskális integrációja azzal járna, hogy a gazdagabb országok költségvetéséből jelentős összegek vándorolnak a szegényebbekébe, ami politikailag vállalhatatlan. Eközben a megtámogatott országokban már most óriási politikai ára van az EU-IMF páros segítségének: Írországban évekig tart majd a "testvéri" eurózóna-országoktól kapott hitel kamatának törlesztése, a görög társadalom pedig azzal szembesül, hogy hiába vállalta a megszorításokat, az ország adósságállománya 2014-ig nő, és a GDP 165 százalékán tetőzik.Az adósságátütemezést ugyanakkor megkönnyíti, hogy az eurózóna sokkal jobb pénzügyi helyzetben van, mint nyolc hónappal ezelőtt. A bankok növelték tőkéjüket és rásózták az ECB-re labilis államkötvényeik jelentős részét, az unió - az IMF-fel karöltve - összeadta azokat a forrásokat, amelyeket szükség esetén gyorsan megmozdíthat. A rendezett csődeljárások persze felbolygatnák a kötvénypiacokat, de ha jól hajtják végre azokat, akkor nem vezetnének a Lehman Brothers 2008. szeptemberi bedőlését követő összeomláshoz. Összességében az adósságátütemezés olcsóbb lehet, mint a fizetésképtelen országok további pénzelése, amelyből végül szinte biztosan úgysem lesz más kiút, mint az (állam)csődeljárás.