BUX
38018

Elérkezett az utolsó pillanat - összeomlást hozhat a hét vége

A Reutersnek nyilatkozó elemzők negyede szerint Görögország feladja az eurót. Ilyen nagy arányban még soha nem tippeltek erre a lehetőségre a szakértők, ami jól mutatja, mekkora a tétje az e heti görög-EU-ECB-IMF tárgyalásoknak.

Napi.hu, 2015. február 16. hétfő, 12:11

Elérkezett az utolsó pillanat arra, hogy az új athéni kormány és a Görögországot az elmúlt öt évben finanszírozó Európai Unió, Európai Központi Bank (ECB) és Nemzetközi Valutaalap megállapodjon a támogatás meghosszabbításáról - szögezi le A Wall Street Journal (WSJ). A tét egyben az eurózóna jövője, hiszen ha a felek nem tudnak megállapodni, az a görög euró végét jelentheti, ami új helyzetet teremtene a közös európai valutát használó országok megmaradó közösségében is.

A görögöknek és a donoroknak péntekig kell dűlőre jutniuk a február 28-áig érvényben lévő EU-IMF hitelprogram meghosszabbításáról, ugyanis az egyezségre még rá kell bólintaniuk az eurótagállamok parlamentjeinek is, amihez szükség van egy hétre. Ha ez nem sikerül, akkor a görögök pénz nélkül maradnak. Ez rövid úton államcsődhöz vezetne, ugyanis az ország államkötvényei jelenleg senkinek sem kellenek: a hároméves papírok hozama például a kereslet hiánya miatt 20 százalék körül áll.

Két lépés hátra, egy előre

Az eurózóna pénzügyminiszterei a múlt hét közepén még egy közös nyilatkozatot sem tudtak kiadni az üggyel kapcsolatban, ám a hét végén mégis egy asztalhoz ültek a felek képviselői. Ez nem kis eredmény, ugyanis az új görög vezetés korábban határozottan közölte: nem hajlandó tárgyalni az EU-ECB-IMF trió, a Görögországban gyűlölt trojka képviselőivel. A Financial Times (FT) értesülése szerint a tanácskozásokon a vártnál nagyobb nézetkülönbségekre derült fény.

Athén jóval több kifogást emelt az érvényben lévő EU-IMF programmal kapcsolatban, mint amiről Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter a múlt hét elején beszélt. Akkor azt mondta, hogy a feltételek 30 százalékát nem óhajtják betartani, ám ez az arány érezhetően nagyobb ennél - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásoktól. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfőn azt mondta: annak alapján, amit a hét végi egyeztetésekről hallott, nem tartja valószínűnek a gyors megegezést.

Nyilatkozatháború

Sötét számok
A görög gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodott 2014 utolsó negyedében a harmadik negyedévhez képest, miközben az elemzők 0,4 százalékos bővülést vártak. Az adóbevételek januárban 20 százalékkal maradtak el a tervezettől, mert az adózók úgy gondolták, hogy a bizonytalan politikai helyzetben náluk van a legjobb helyen a pénz. Emellett becslések szerint az év vége óta 14 milliárd euró betétet vontak ki a görögök a bankokból. Senki sem tudja, mikor futhat ki az ország a pénzéből, de sokat attól tartanak, hogy már márciusban. A kormánynak legalább két évre meg kellene állapodnia az ország finanszírozásáról a donorokkal, mivel ez alatt az idő alatt 24 milliárd eurót kell törlesztenie.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök eközben a korábbinál békülékenyebb hangot ütött meg a német Stern magazinnak adott nyilatkozatában. Egyebek mellett szerencsétlennek minősítette a kormánypárt, a baloldali Sziriza lapjában megjelent a karikatúrát, amely Wehrmacht-tisztként ábrázolta a görög adósságok minden centjének törlesztéséhez ragaszkodó Schäuble pénzügyminisztert.

Kérdés azonban, hogy a kormányfő meddig képes uralni a pártját. Panagiotisz Lafazanisz, a Sziriza radikális szárnyának szószólója ugyanis kevésbé tűnik kompromisszumkésznek. Mint mondta: nem hagyja, hogy pártja programját felszeleteljék, elfogadható és elfogadhatatlan, jó és rossz részekre bontsák. Ha a partnereink ragaszkodnak a jelenlegi EU-IMF program meghosszabbításához, bármilyen formában is, akkor nem lesz megállapodás - jelentette ki a hét végén.

Mintegy erre válaszul egy német kormánytisztviselő azt mondta az FT-nek, hogy Görögország számíthat engedményekre és pénzügyi támogatásra, de csak a jelenlegi program keretei között. Lehet kompromisszum, de nem fordulhat elő, hogy valaki mintegy bombát dobjon az Európai Bizottságra, amely a tárgyalásokat folytatja, és túszul ejtse a donor országokat. A görög közvélemény máshogy látja ezt: a legfrissebb felmérések szerint az emberek majdnem négyötöde támogatja a kormány kemény fellépését és háromnegyedük esélyt is lát arra, hogy ez a stratégia sikert hoz.

Menetrend

Az eurózóna jövőjére kritikus hatással lévő nagy hét első eseménye hétfő este lesz, amikor újra összeülnek az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy tovább keressék a kompromisszum lehetőségét. Ha nem sikerül dűlőre jutniuk, ami igen valószínű, akkor pénteken még egy utolsó kísérletet tehetnek erre. A két tanácskozás között nagyot fordulhat a helyzet, ugyanis az ECB szerdán dönt a görög bankok euróellátását biztosító rendkívüli hitel (ELA) keretösszegének újabb megemeléséről.

A múlt héten ötmilliárd euróval kiegészítették a keret. Ezt azért kellett megtenniük, mert felgyorsult a betétek kimenekítése a görög bankokból - tudta meg a Reuters banki forrásoktól. Emellett időt akartak adni a tárgyalásokra. A pluszpénz azonban szerdára elfogy, és az európai jegybank két ok miatt is megtagadhatja a további finanszírozást. Egyrészt azért, mert úgy láthatja, hogy semmi esély Athén és a donorok megegyezésére, másrészt azért, meg úgy ítélheti meg, hogy a görög bankok fizetésképtelenek.

Ha hosszabbít is a bank, világos határidőt adhat arra, meddig hajlandó az ELA-n - a finanszírozás végső eszközén - keresztül ellátni euróval a görög pénzügyi rendszert. Az ELA visszavonása a görög euró végét jelentené, ugyanis az athéni központi bank ezt követően csak saját pénzzel, azaz drachmával láthatná el a pénzintézeteket. Ez a forgatókönyv a görögországi tőkemozgások - köztük a betétkivételek korlátozásával - járna, ami mindenkinek rossz lenne. A Reutersnek nyilatkozó szakértők negyede mégis elképzelhetőnek tartja ezt a lehetőséget. Ilyen sokan 2009, a görög adósságválság óta nem jósolták a görögök kilépését az eurózónából.

Görög kecske, német káposzta

Németország és a többi hitelező megegyezett abban, hogy ha tovább folytatják Görögország támogatását, akkor az ehhez kapcsolódó feltételek betartásának ellenőrzését továbbra is az EU-nak, az ECB-nek és az IMF-nek kell folytatnia. A trojka elnevezést elhagyhatják, de ez minden. Athén az OECD-vel akar megállapodást kötni a szándékaik szerint megkötendő új pénzügyi program felügyeletéről.

Berlin nyitott arra a görög javaslatra, hogy a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többletét csökkentsék. Athén a GDP 4,5 százalékáról 1,5 százalékra vinné le ezt, míg a németek olyan 3 százalékos többletet tartanának elfogadhatónak - írta az FT. Egy német tisztviselő a WSJ-nek azt mondta, hogy a részleteknek akár a felét is átírhatják, ha a fő gazdasági mutatókat és kötelezettségvállalásokat érvényben hagyják

Az európai fővárosokban az érvényben lévő EU-IMF program utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének felszeletelésén gondolkodnak. A kisebb csomagokat a következő hónapokban apránként utalnák át különböző intézkedésekért, költségvetési kiadáscsökkentésekért cserébe. Ezzel a kecske is jól lakhatna, mivel a görög politikusok azt mondhatnák, hogy kvázi új megállapodást kötöttek a donorokkal, és a káposzta is megmaradhatna, hiszen a európai kormányok továbbra is rajta tarthatnák a szemüket nagy adósukon.