Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint 100 ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

Vészjelzés

Nem elegendő a pénteken életbe lépett párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest, és a 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.

A jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri az 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben. Ha a párizsi klímavállalásokat teljes mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest.

A magyar vállalás

A párizsi klímaegyezmény globális szintű lehetőség a környezet védelmére, egyben esély a magyar szaktudás, technika értékesítésére is - mondta Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek. A megállapodást támogató országok komolyan gondolták döntésüket, ezt bizonyítja, hogy az egyezményt aláíró 195 országból 95, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős országok 68 százaléka már ratifikálta. Köztük a legnagyobb kibocsátók: az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India és Brazília is - tette hozzá Makai.

A párizsi klímaegyezmény európai uniós szintű vállalásokat tartalmaz, amelyeket az egyes tagállamok valósítanak meg, a részletszabályokról a tagállamok jelenleg is tárgyalnak. Az Európai Unió (EU) vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal, 2030-ig pedig 40 százalékkal mérsékli az 1990-es kibocsátási értékhez képest. Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es mértékéhez képest már 39 százalékos csökkenést ért el.

Négy év nyereség

A párizsi klímaegyezmény pénteki hatályba lépése magyar siker is - nyilatkozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatósága vezetője. Áder János köztársasági elnök már a párizsi megállapodás napján felszólította a világ vezetőit, hogy "pörgessék fel a motorokat", gyorsítsák a megállapodás ratifikációjának eredeti ütemét. Ezzel a céllal írt levelet a magyar köztársasági elnök a világ tíz legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó országának, illetve az EU tagállamai vezetőinek.

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, négy év nyereséget jelent, hogy a párizsi megállapodás már idén hatályba lépett az eredetileg tervezett 2020-hoz képest, és hangsúlyozta, hogy erre ilyen nemzetközi megállapodás esetében még nem volt példa. A megállapodás hatályba léptetése olyan gyors és sikeres volt, hogy a szerkezete, a titkársága, a támogatási rendszere ennyi idő alatt nem tudott kiépülni, ezért most kell létrehozni a támogatói rendszert. A klímaegyezmény gazdaság-átalakító koncepció is egyben, és ha azt jól hajtják végre, akkor jelentős gazdaságdinamizáló hatása lehet.

Greenpeace: ez kevés

A Greenpeace Magyarország Egyesület, a pénteki hatályba lépésre reagálva azt közölte: az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének.

Minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését.

A Greenpeace szerint kevés a mozgástér, a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 Celsius-fokot, a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. A párizsi klímaegyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett - véli az egyesület.