A román államfő, a parlamenti képviselők és szenátorok, valamint az ügyvédek nem minősülnek köztisztviselőnek, így nem vonhatók felelősségre hivatalukkal való visszaélésért, vesztegetésért és más korrupciós bűncselekményért a bukaresti parlamentben vita nélkül elfogadott törvénymódosítás értelmében. Mivel a miniszterek többsége is ügyvéd, illetve képviselő, ők is mentesülnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól - írta az EUobserver. Az önkormányzati vezetőknek és helyetteseiknek pedig a jövőben nem kell az "érdekellentétnek" minősített ügyekben tartani a perektől.

A bukaresti korrupcióellenes ügyészi hivatal (DNA) adatai szerint a parlament 28 tagját ítélték el korrupció miatt, vagy folyik ilyen eljárás ellenük, és több mint 100 polgármester és polgármester-helyettes pere folyik, amiért családjuknak és barátaiknak juttattak szerződéseket, vagy más módon éltek vissza hivatalukkal. A DNA sajtónyilatkozatban közölte, hogy ezzel a törvénymódosítással a román jog éles ellentmondásba került a 2002-ben és 2004-ben ratifikált, az Európai Unióval és az ENSZ korrupcióellenes konvenciójával kötött megállapodásokkal, amelyek kiemelten éppen a vezető politikusok és a törvényhozók visszaéléseit ítélik el.

Bírálta a döntést a bírák és ügyészek etikai bizottsága (CSM) is, amellyel nem konzultáltak a törvénymódosításról. Véleménye szerint az gyakorlatilag felmentést ad a bűncselekményekért való felelősségre vonás alól a politikusoknak.

Traian Basescu államfő szerint ezzel az ország tíz évet lép vissza, és megköszönte, hogy gondoltak rá, de mint mondta, nincs szüksége ilyen védelemre. Az elnök azonban csak egyszer küldheti vissza megfontolásra a törvényt a parlamentnek, de ha az újra elfogadja, köteles aláírni. Ráadásul Románia a szomszédos Bulgáriával együtt még az Európai Bizottság különleges monitoring eljárása alatt van a jogrend, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc ügyében.

Nem ez az első eset

Nem ez az első eset, hogy a bukaresti törvényhozás megpróbálja kivonni magát a nyomozó hatóságok eljárásai alól. Tavaly nyáron korlátozni akarták az alkotmánybíróság hatáskörét, ahogy az állami intézmények belekeveredtek a jobbközép köztársasági elnök és a balközép kormányfő közti politikai harcba, ami az államfő leváltását célzó, kudarcot vallott népszavazásba torkollott.

A parlament lépése vélhetően szoros kapcsolatban van azzal, hogy ősszel elszaporodtak a politikusok elleni eljárások - októberben Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettest és több mint 70 helyi politikust vádoltak meg választási csalással. Victor Ponta miniszterelnök szerint az ügyészség politikai motivációjú eljárást folytatott és leváltatta a vizsgálatot folytató ügyészt. Ugyanakkor elfogadta Varujan Vosganian gazdasági miniszter (akit Bukarest még uniós biztosnak is jelölt) lemondását, akit egy gázárügyi közbenjárása miatt a nemzetgazdaság ellen elkövetett bűncselekménnyel vádoltak meg, de nem állították bíróság elé, mert a parlament fenntartotta immunitását.

Románia a Transparency International 2013-as korrupciós rangsorában 177 ország közül a 69. helyen végzett, néggyel alacsonyabban mint tavaly, ami a legrosszabb az Európai Unióban és Kubával helyezi azonos szintre.