Egy dolgot tartanak biztosnak a szakértők a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választással kapcsolatban: évtizedek óta nem látott szoros eredmény várható. Ez azonban még nem elég indok arra, hogy bárkit érdekeljen a szavazás, aki nem Angliában, Skóciában, Walesben vagy Észak-Írországban él. Ami azt illeti várhatóan a választásra jogosult britek harmada sem tartja majd annyira érdekesnek a voksolást, hogy vegye a fáradságot, és elmenjen szavazni.

A BBC megpróbálta összeszedni azokat az okokat, amelyek miatt a kívülállóknak is fontos, mire jutnak a brit szavazók. Hat okot találtak, amelyek közül az első az, hogy Nagy-Britannia még mindig nagyon gazdag, erős ország, amelyet évente több millió ember keres fel turistaként. A brit társadalmat számos különböző belső választóvonal szabdalja csoportokra, régiónként, vagyonuk vagy bőrszínük, származásuk alapján. A szigetország kulturálisan színes, vibráló hely, és végül, de nem utolsósorban: mégiscsak tök vicces, hogy egy nappal a voksolás előtt senki sem képes megtippelni, ki fog nyerni a szavazáson.

Megváltozhat a világ rendje

Nagy-Britannia állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalom, amely a világ ötödik legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkezik. Ez a választás azonban megkérdőjelezi mindezeket a jellemzőit. Legkevesebb két párt, a Skót Nemzeti Párt (SNP) és a Liberális Demokraták ellenzik a brit nukleáris elrettentő erő - brutálisan költséges - modernizálását, és a szavazás nyomán elég erejük lehet arra, hogy ez ügyben tegyenek is valamit.

A szigetország és Európa többi részének viszonya törésponthoz érkezhet, ami hatással lehet a britek ENSZ-státusára. David Cameron miniszterelnök, a konzervatív párt vezetője megígérte, hogy ha posztján maradhat, akkor 2017-ben népszavazást tartanak Nagy-Britannia kilépéséről az EU-ból. Az SNP előbb-utóbb biztosan újra felveti a skót függetlenség kérdését, miután tavaly ősszel az erről tartott népszavazáson a nemek győztek. Vajon megtarthatná-e helyét az ENSZ legfelsőbb döntéshozó testületében Nagy-Britannia Skócia nélkül és az EU-n kívül? - teszi fel a szónoki kérdést a BBC.

Lekésett, aki eddig nem lépett?

A szigetországba 1998 óta minden egyes évben legalább nettó 150 ezer ember vándorolt be (azaz ennyi volt az érkezők és a távozók közti különbség). Sok olyan év volt a bő másfél évtized alatt, amelyben 250 ezerre ment fel ez a szám. Nem véletlen, hogy a bevándorlás már az előző, a 2010-es választáson is az egyik legfontosabb kérdés volt. Van egy olyan párt, a Brit Függetlenségi Párt (Ukip), amely szerint az országnak vissza kellene szereznie ellenőrzését határai felett, amelyhez távoznia kellene az EU-ból.

Ezzel a britekre vonatkozóan érvényét vesztené az emberek szabad vándorlásának uniós szabálya, amely félmilliárdnyi európai polgár előtt nyitotta meg a határokat. A Ukip ausztrál típusú pontozásos rendszerben döntené el, ki maradhat a szigetországban.

A nacionalista párt ugyan nem esélyes a győzelemre, ám a toryk is el akarják bátortalanítani a Nagy-Britanniába igyekvő európaiakat, a Munkáspárt pedig azt ígérte a kampányban a választóknak, hogy rászáll azokra a vállalatokra, amelyek olcsó külföldi munkaerőt alkalmaznak. Végül is nagyon úgy tűnik, hogy akármi legyen is a választás eredménye, szigorítani fogják a munkavállalás feltételeit, ami nem jó hír azoknak a "kalandozó" magyaroknak, akik még nem szánták rá magukat a vendégmunkás élet kipróbálására.

Bankadó, cégadók

A becslések szerint még mindig Nagy-Britanniáé a világ ötödik-hatodik legnagyobb gazdasága. A londoni City pariban van New Yorkkal a világ legnagyobb pénzügyi központjának járó címért. A kampányoló pártok azonban nem a dicsőséget hangsúlyozták, hanem - a konzervatívokat kivéve - meglehetősen ellenséges hangot ütöttek meg a gazdagokkal szemben. Az ellenzékben lévő Munkáspárt például emelni akarja a vagyonadót, közterhet vetne ki, a jómódú londoniak világszinten keletkező jövedelmeire, továbbá bankadóról és a vállalati adók emeléséről is beszél.

A makrogazdasági mutatók ellentmondásosak. A 2,6 százalékos tavalyi GDP-növekedéssel a brit gazdaság tényleg jól teljesített, a munkanélküliségi ráta 5,6 százalék, szemben az eurózóna 11,3 százalékos mutatójával. Ugyanakkor a költségvetési hiány eléri a GDP 5,5 százalékát. A toryk azt ígérik, hogy ezt a következő öt évben nullára csökkentenék, a Munkáspárt csak némi mérséklést vállalnának be. Ez a kérdés nem igazán vált a kampány témájává. A nagy tekintélyű Institute for Fiscal Studies kutatóintézet szerint mindkét nagy párt torz képet sugároz a választók felé arról, mi vár rájuk.

Nagy dráma

Végül a BBC szakírója szerint azért is érdemes odafigyelni a brit választások kimenetelésre, mert 50 éve nem látott változásokat hozhat a szigetország életében. A legnagyobb kérdés Skócia jövője. A skótok ugyan tavaly ősszel leszavazták a függetlenné válást, ám az ezzel kapcsolatos előkészületek és a referendumot megelőző, heves politikai kampány felturbózta az SNP támogatottságát. Várakozások szerint a csütörtöki meccsnek ez a párt lehet a legnagyobb nyertese - óriási előretörést érhet le hazai pályáján.

A legkevesebb, ami ezzel jár, hogy a skót nacionalisták komoly súllyal szólhatnak bele abba, hogyan álljon fel az új brit kormány. Ezen túl azonban vannak hosszabb távú következmények is. Előbb-utóbb újból felmerülhet a függetlenség ügye, és nagy kérdés, mi lesz a Skóciában hagyományosan erős Munkáspárttal, ha tartósan visszaszorul ebben az országban.

További nagy kérdés, hogy csak átmenetileg billent-e meg a kétpárti brit politikai rendszer vagy végleg kifordult a sarkából. A nagyok 50 évvel ezelőtt a szavazatok 90 százalékát söpörték be, míg csütörtökön a voksok kétharmadának megszerzése is komoly gondot okozhat nekik.