Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az európai gazdaság talpra állításának kulcskérdése az, hogy az Európai Központi Bank (ECB) meg tudja-e előzni a defláció kialakulását. A helyzet ma az, hogy az ECB igen messze van ettől, miközben egy lépésre vagyunk attól, hogy kialakuljon egy japán típusú defláció - fejtegette a CNBC-nek adott videointerjújában Philippe Legrain, a José Manuel Barroso vezette korábbi Európai Bizottság gazdasági tanácsadója. Ezzel arra az évtizedes hosszúságú deflációs trendre utal, amely stagnálásba szorította a japán gazdaságot, mivel a csökkenő árak miatt a vállalatok beruházásaikat, a fogyasztók vásárlásaikat halogatták végeláthatatlanul.

A helyzet azonban sokkal rosszabb lehet, mint az ázsiai szigetországban - derült ki Legrain szavaiból. A Bank of Japan hiperaktív monetáris politikát folytatott az elmúlt évben, pénzzel árasztotta el a japán gazdaságot, mégsem ért el sok sikert, alig tudta emelkedésre bírni az árakat. Ha az eurózóna deflációba süllyed, akkor az ECB személyében itt egy jóval kevésbé agilis jegybank fog harcba szállni ezzel, ami a szakértő szerint az árcsökkenési trend beragadásához vezethet.

Halálos spirál

Ez vészes jövőt vetít előre, ugyanis a közös európai valutát használó országok óriási adóssághegyeket görgetnek maguk előtt, így a defláció és az adósság egymást erősítve húzhatja a mélybe az országokat. Ebben a spirálban a GDP-jük gyakorlatilag nem emelkedne, miközben adósságuk a kamatokkal nőne. A törlesztésekre egyre többet kellene költeniük, de így nem maradna pénzük a gazdaság élénkítésére, munkahelyteremtésre, ami fokozná a depressziót, ami tovább apasztaná az állami bevételeket. Így a defláció szociális robbanáshoz és/vagy az államok fizetőképességének megingásához, államcsődök veszélyéhez vezethet. Mindkettő maga a katasztrófa.

Mario Draghi, az ECB elnöke az elmúlt időszakban egyre több galamb nyilatkozatot tesz, még azt is lehetségesnek minősítette, hogy az európai jegybank vásárolja az eurózóna országainak állampapírjait - vetette szembe Legrain véleményével a CNBC riportere. Legutóbb egy pénteki konferencián beszélt arról, hogy az ECB kész harcba szállni az alacsony inflációval szemben, miközben arra figyelmeztetett, hogy az eurózóna gazdasága belátható időn belül nem fog kilábalni a stagnálásból.

Az államkötvények vásárlásáról nem beszélt, csak egy célzást tett erre azzal a kijelentésével, hogy az ECB szakértői stábja - ahogy azt korábban bejelentették - vizsgálja, milyen monetáris enyhítési lépéseket tehet a bank mandátumával összhangban.

Nem fog menni

Legrain válaszából kiderült, hogy a hangsúlyt az utóbbi feltételre, az európai jegybank felhatalmazására kell helyezni. A piaci szereplők az év eleje óta biztosra veszik, hogy az ECB jelentős monetáris enyhítésbe kezd, amelynek része lesz a kötvényvásárlás is. Ez azonban tévedés, ugyanis az utóbbival szemben óriási az ellenállás a bank döntéshozó testületben. Az európai jegybank igen érzékeny a lépéseivel kapcsolatos berlini álláspontra, márpedig a német alkotmánybíróság kimondta, hogy illegális lenne, ha az ECB vásárolná az eurózóna államai által kibocsátott kötvényeket.

Ezzel ugyanis kockázatközösséget teremtene a tagországok között, amire nincs felhatalmazása. Ez az álláspont összhangban van a német politikai és gazdasági elit tagjainak véleményével. Legrain nem tartja valószínűnek, hogy az európai jegybank döntéshozó testülete - amelynek nem mellesleg tagja a Bundesbank elnöke is - szembe menne Európa legnagyobb gazdaságának establishmentjével.

Túl kevés

A szakértő nem tartja túlságosan jelentősnek az ECB néhány hónapja kezdődött hangsúlyváltását sem - derült ki a CNBC riporterének következő felvetésére adott válaszából. Igaz, hogy az év közepe óta lazult a bank monetáris politikája, ami az euró érezhető gyengüléséhez vezetett, ám látva az eurózóna gazdaságának vergődését nyilvánvaló, hogy az övezetre nem volt nagy hatással.

Legrain szerint a kérdés az, elég átfogó lesz-e az európai jegybank monetáris enyhítése, amire az a válasza, hogy nem. Legalábbis nem lesz elég hatásos az irtózatos deflációs veszély elhárításához. Az ECB későn ismerte fel, hogy az eurózóna egyre hanyatló inflációja az árak csökkenésébe fordulhat, és nem tett proaktív lépéseket, amelyekkel megelőzhette volna a deflációs kockázat elhatalmasodását. Mindez párosul az eurózóna tagállamainak fenntarthatatlan adósságával, ami robbanásveszélyes eleggyé kavarodhat össze - ismételte el figyelmeztetését.