Emberre is veszélyes gomba támadja a banánt

Újra rátámadt a banánra az egyik legnagyobb ellensége, a fuzáriumbetegség. Védekezni nehéz ellene és az emberre is veszélyes lehet. A megoldás a GCTCV 119-es banán, elmondjuk miért.
Csernátony Csaba, 2017. szeptember 19. kedd, 18:14

Visszatért a banán egy régi betegsége, a fuzáriumgomba, amely hamarosan teljesen kipusztíthatja az általunk jelenleg fogyasztott banánfajtát - idézte az Index az Independent brit lap online verzióját.

A fuzáriumveszély nem új dolog, ez a gomba irtotta ki lényegében az ötvenes években leginkább elterjedt Gros Michel nevű banánfajtát, az utóbbi években pedig a világ banánfogyasztásának döntő részét adó Cavendish banánt sodorta veszélybe. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2014 decemberében adott ki figyelmeztetést, hogy a fuzárium akkor több száz hektár banánültetvényen pusztított 100 millió dolláros kárt okozva.

Panamából jött

A Cavendish banánfajtát fenyegető fuzáriumbetegségről a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary szakértője, Szigeti Tamás a Napi.hu szerkesztőségi blogjának a Bukszának azt mondta: "A fuzárium, (hivatalos nevén Fusarium) egy mikroszkopikus penészjellegű gombanemzetség neve. Ez okozza a fuzáriumbetegséget, amely a trópusi és szubtrópusi vidékeken pedig leginkább a banánfákra támad. A betegség Panama-betegségként is ismert, mert először 1890-ben Panamában mutatták ki.

Rossz hírek - akár daganatos betegséget okozhat

A fuzáriumbetegség a banánt a gyökerein keresztül támadja meg, bekerül a szövetekbe, eltömíti az edénynyalábokat, ezzel lényegében megszünteti a keringést. Amikor elérik a kritikus sűrűséget a szállítóedényekben, nagyon rövid idő alatt elpusztítják a növényt. A fuzáriumbetegség abból látszik, hogy a növény hervad, levelei előbb halvány, majd élénkebb sárgára színeződnek. Ahogy a betegség elterjed a növényen, egyre több levél besárgul és pusztul el, lényegében csak a levél váza marad meg.

A fuzáriumbetegség nem csak a banánra veszélyes, hanem a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak problémát okozhat, ugyanis a búzában, a rozsban és a kukoricában is megjelenhet. A szakember elmondta azt is, hogy a fuzáriumbetegeség nagyon gyors lefolyású, ezért a fuzáriumgomba toxinjai (mérgei) már nem jutnak el a termésbe, eddig erre nem volt példa. A gabonféléknél már veszélyesebb a dolog, mert fuzáriumgomba toxinjai komoly betegségeket okozhatnak, ha belekerülnek az élelmiszer-láncba. Legrosszabb esetben akár daganatos megbetegedéseket is okozhatnak, de veszélyt jelentenek a májra és a vesére is.

A fuzáriumbetegség az említett veszélyek mellett azzal is problémát okoz, hogy nagyon nehéz felvenni vele a harcot. Nem lehet gombaölő szerekkel kiirtani, emellett, ha van is a talajban fuzáriumgomba, lényegében lehetetlen kimutatni. Ha felbukkan, akkor azonnal le kell állítani a termesztést és karantént kell létrehozni. A fertőzött növényeket nem szabad kivágni, hanem fém hullámlemez-borítással kell körbevenni a növényeket, majd el kell őket égetni, így lehet eltüntetni a betegséget.

Jó hírek

Szigeti Tamás szerint azonban kedvező, hogy vannak olyan növények - banán- és gabonafajták -, amelyek a gomba szaporodását a saját magukban képesek meggátolni, ezek az úgynevezett fuzáriumrezisztens növények. "A banánok fuzáriumbetegségének következtében fenyegető okozta pusztulása miatt a világ számos, a banánfajták nemesítésével, annak növénykórtanával foglalkozó intézetében folynak kutatások. Közülük a Taiwan Banana Research Institute (TBRI) kutatóinak a Grande Naine Cavendish fajta szövettenyészetből sikerült nemesíteni egy vonalat a Cavendish fajtából GCTCV 119 kódjelzéssel. A rövidítés első két betűje a "Giant Cavendish" (Óriás Cavendish) fajtanévből következik. A vizsgálatok szerint ez a hibrid ellenállónak mutatkozott a Fusarium oxisporum fajjal szemben" - mondta a Wessling szakembere.

Az ominózus rezisztens GCTCV 119 banánnak van azonban hátránya, mégpedig az, hogy kisebb hozamokat produkál. A Fülöp-Szigeteken folytatott szabadföldi kísérletek során megállapították, hogy a gyümölcsök érési ideje a fuzáriumgombára érzékeny fajták közel 160 napos időtartamához képest jóval hosszabb, mintegy 230 nap. Emellett a GCTCV 119-es banánok kötegeinek tömege is kisebb, mint a fuzáriumgombára érzékenyebb fajták esetében.

A fuzáriumgombáról és -betegségről a Laboratórium.hu cikkében olvashat részletesen.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

realis41, 2017.09.27 15:08

@gyurta: Talán ezért van annyi lisztérzékenység nálunk??
Vizsgálta esetleg valaki a lehetséges az összefüggést?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gyurta, 2017.09.19 19:19

@troll:
Így van! Sajnos a bioként árult gabonamagvak zöme ellenőrizetlen és micitoxinokkal fertőzött lehet.
Ezzel korábban nem törődtek, tartós fogyasztása nagy gondokat okozhat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2017.09.19 19:02

ahogy a cikkben is szerepel, a fő problémát nem a banán, hanem a gabonafélék esetén jelenti a gomba.

sajnos a hazai gabonafélékben elég gyakori a magas mikotoxin koncentráció, és különösen igaz ez a bio lisztekre, kenyerekre,mivel ott nem védekeznek a gomba ellen.
a bio termékeknél nem permetszer maradványt, hanem annál 10x károsabb gombatoxinokat fogyasztunk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html