BUX
40131

Ennyien költöztek Európába tavaly - térképen a meghökkentő eredmények

Ahogy minden évben, úgy tavaly is rengeteg új tartózkodási engedélyt adtak ki az EU-ban a nem uniós állampolgároknak. Rengeteg érdekesség következik!

Dzindzisz Sztefan, 2016. november 30. szerda, 07:09

Tartózkodási engedélyt több ok miatt is kérhet valaki, ám az elmúlt években a legtöbb kérelem a család, a tanulmányok és a munkavégzés miatt érkezett az EU-hoz. Nem változott ez nagyon az Eurostat friss adatai szerint tavaly sem: a 2015-ben 2,6 millió első alkalommal kiadott engedély 29 százaléka családi okok miatt kapott zöld utat, 27 százalék új munkahely, míg 20 százalék az oktatás miatt. A maradék 24 százalékba sok minden beletartozik, így többek közt a nemzetközi védelem is, azaz ha valaki azért menekült el hazájából, mert veszélyben érezte magát.

Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a tavaly kiadott engedélyek száma 12,1 százalékkal magasabb az előző évinél, az újonnan érkezettek pedig leginkább az Egyesült Királyságba mentek. Ez mintegy 633 ezer embert jelent, de nincs sokkal lemaradva Lengyelország (542 ezer) és Franciaország (227 ezer) sem. Érdekesség, hogy a lista első hat helyezettje (az előbbieken túl Németország, Spanyolország és Olaszország) az összes tavaly kiadott engedély háromnegyedét hozta össze.

Kattintson a nagyobb méretért!

Teljesen más sorrendet kapunk, ha az adott ország lakosságához viszonyítjuk a kiadott dokumentumok számát. Eszerint Málta a listaelső, hiszen ott ezer lakosra 23,1 új, első alkalommal kiadott letelepedési engedélyt számolt az Eurostat. Ciprus a következő a sorban 18,4-es értékkel, majd Lengyelország (14,3), Svédország (11,3) és az Egyesült Királyság (9,7) érkezik. Az uniós átlag egyébként 5,1, ennél jóval alacsonyabb a magyar, amely a 2 pontot sem éri el. Hazánknál egyébként csak Litvániában, Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban és Romániában mért alacsonyabb számot az uniós statisztikai hivatal.

Bár elsőre annak tűnhet, a lengyelek előkelő helyezése nem annyira meglepő: a legtöbb igény, közel 500 ezer ugyanis Ukrajnából érkezik. Ők pedig leginkább munka miatt akarnak letelepedési engedélyt kérni, sokuk pedig a közeli Lengyelországban képzeli ideiglenes (?) jövőjét. A második legtöbb befogadott kérelem az USA-ból jött, majd Kína, India, Szíria a további sorrend, de még Brazíliából is közel 60 ezer ember érkezett 2015-ben az EU-ba.

Az amerikaiak igen nagy többsége, már csak a nyelvi könnyebbségek miatt az Egyesült Királyságot választja célpontjának, de a kínaiak és az indiaiak többségének oda szeretne eljutni. A szírek viszont inkább Svédországot választják, a marokkóiak Spanyolországot, a fehéroroszok szinte kivétel nélkül Lengyelországot, míg az oroszok Csehországot, a brazilok pedig Írországot preferálják. Azon talán senki sem lepődik meg, hogy a törökök többsége Németországot célozza meg.

Az is érdekes végeredményhez vezet, ha azt nézzük, hogy az egyes országokból érkezők miért kaptak az EU-tól letelepedési engedélyt.

Csak Marokkóból 68 ezer fő például családi okok miatt jött az öreg kontinensre, az ukránok közül 376 ezer akar dolgozni, míg az oktatásnál Kína az első 102 ezer engedéllyel.

Ki jön Magyarországra?

Hazánkra vonatkozóan tavaly összesen 20 751 letelepedési engedélyt adtak ki az Eurostat adatai szerint, többségét (5 876) oktatási céllal, de sokan a családot jelölték meg (5 715) okként. Munka miatt ennél jóval kevesebben, mindössze 4 209-en jöttek Magyarországra, míg az egyéb kategória 4 951 embert jelentett.

A legtöbb kérelem, 4 285 Kínából érkezett, amit jelentős lemaradással Ukrajna (1 686) követett. A top5-be még az USA (1 679), Oroszország (1 321) és Törökország (988) fért fel, ez az öt ország adta az összes kérelem 52 százalékát.