A kedden elfogadott szövegekkel az Európai Bizottság teljesíti az Európai Parlamenttől és a tagállamoktól arra kapott megbízását, hogy határozza meg a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRRD) és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet (SRM) által a szanálási alapokra vonatkozóan megállapított célszintek teljesítése érdekében a bankok által fizetendő hozzájárulások kiszámításának módszertanát.

A szanálási hatóságoknak likviditásra lesz szükségük annak biztosításához, hogy rendelkezésre álljon középtávú finanszírozási támogatás, amellyel a bank a szerkezetátalakítása során is folytathatja működését. E célból a BRRD nemzeti szanálási alapokat hoz létre, amelyekhez minden banknak hozzá kell járulnia. Ezen alapok célszintje 2024. december 31-ig eléri a tagállamok területén engedélyezett összes intézmény biztosított betétei összegének legalább 1 százalékát. A bankunión belül az Egységes Szanálási Alap célszintje az euróövezetben engedélyezett összes intézmény biztosított betétei összegének szintén legalább 1 százalékát éri el.

1. A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza, hogy az egyes hitelintézeteknek évente mennyit kell befizetniük saját szanálási alapjukba a bank mérete és kockázati profilja alapján, részletezve a következőket:

  • a hozzájárulás rögzített része, amely a hozzájárulás meghatározásának kiindulópontjaként az intézmény szavatoló tőke és biztosított betétek nélkül számított kötelezettségein alapul; így minél nagyobb a bank, annál magasabb a hozzájárulás rögzített része.
  • az alapvető hozzájárulás kiigazításának módja az egyes intézmények által jelentett kockázatnak megfelelően. A javaslat az intézmények kockázati szintjének értékelésére szolgáló számos kockázati mutatót tartalmaz.

Végül, a felhatalmazáson alapuló rendelet az arányosság elvét alkalmazva külön átalányfizetési rendszert ír elő a kis bankok számára. Ez azt tükrözi, hogy a kis intézmények kockázati profilja a legtöbb esetben alacsonyabb, és kevésbé valószínű, hogy igénybe veszik a szanálási alapokat. Az összes eszköz 1 százalékát képviselő bankok az összes hozzájárulás 0,3 százalékát fizetik (az euróövezetben).

2. Tanácsi végrehajtási aktusra irányuló javaslattervezet

A bankunió pénzügyi intézményeire vonatkozóan a Bizottság előkészített egy tanácsi végrehajtási aktusra irányuló javaslatot, amely meghatározza a hozzájárulások ma elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban használt kockázati mutatók alapján történő kiszámításának módszertanát.

Ez a tervezet egy európai célszint alapján az Alapban egyesülő hozzájárulások egységes rendszerének sajátosságaihoz igazítja a módszertant. E tekintetben az Egységes Szanálási Alapot egy nyolc éven át tartó átmeneti időszak alatt töltik fel a banki hozzájárulások, ez idő alatt pedig nemzeti részlegekből fog állni.