Erdogan szerint ebben a küzdelemben különösen fontos Németország mint NATO-szövetséges szolidaritása Törökországgal. Merkel nyomatékosította: Berlinnek és Ankarának szorosan együtt kell működnie a terrorizmus minden formájával szemben, beleértve a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóit is.

Törökország korábban többször nehezményezte, hogy Berlin szemet huny a PKK németországi propagandatevékenysége felett, valamint nem lép fel területén a felkelőket támogatók ellen.
Erdogan elmondta, hogy a négyszemközti találkozón érintették a szíriai és az iraki helyzetet, a menekültválság kérdéseit, Törökország uniós csatlakozásának ügyét, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.

Kapcsolódó

Merkel arról számolt be, hogy a tavaly márciusi menekültügyi megállapodás keretében ígért 6 milliárd euróból Brüsszel 2,2 milliárdot már kifizetett Ankarának a szíriai bevándorlók életkörülményeinek javítására.

Finom felszólítás

A német kancellár a török elnöki rendszer bevezetéséről szóló, várhatóan áprilisi népszavazásra vonatkozóan jelezte: fontos, hogy Törökország továbbra is megőrizze demokratikus elveit, különös tekintettel a szólás- és sajtószabadságra. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a referendumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is figyelemmel kíséri. Erdogan hangsúlyozta, hogy a végső döntést a nép hozza az ügyben.

Az egyik újságíró Merkelnek a július 15-i puccskísérlethez köthető németországi török katonák kiadatására vonatkozóan tett fel kérdést. A német kancellár közölte, hogy a független bíróságok döntéseit tiszteletben kell tartani. Elmondta, a témában a két ország igazságügyi miniszterei egyeztetni fognak. Felhívta a figyelmet ugyanakkor: ahhoz, hogy Németország lépni tudjon bizonyítékokra van szüksége.

Ezt már nem tolerálta

Erdogan a sajtótájékoztatón kikérte magának az iszlamista terror kifejezést, amelyet Angela Merkel német kancellár használt. A török elnök reakciójában azt mondta, hogy az "iszlamista terror" kifejezés a muzulmánokat komolyan elszomorítja. Ezt a kifejezést "nem szabad használni", nem helyes, mert az iszlám és a terrorizmus nem egyeztethető össze. Az iszlám szó jelentése a béke. Ha az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetre hivatkozva fogalmaznak így, az elszomorító - jelentette ki.

"Muzulmán köztársasági elnökként ezt a kifejezést soha nem tudom elfogadni" - fogalmazott a török államfő.

Merkelnek az elmúlt másfél évben ez a hatodik törökországi látogatása, de az első a tavaly július 15-i puccskísérlet óta. A német kancellár a nap folyamán még Binali Yildirim török miniszterelnökkel, valamint ellenzéki képviselőkkel is találkozik.