Evangelosz Venizelosznak, a görögországi válságkezelés nagyját magára vállaló szocialista Paszok elnökének sem sikerült összehoznia a kormánykoalíciót, ezért a mandátumát szombaton visszaadja.

"Eljött az igazság pillanata. Holnap tájékoztatom az államfőt. Remélem, hogy az államfővel való konzultáció során mindenki érettséget és komolyságot fog tanúsítani" - jelentette ki Venizelosz, miután elismerte a kormányalakítás kudarcát.

Kapcsolódó

Az utolsó szalmaszál

Karolosz Papuliasz államfőnek ezek után még egy esélye van arra, hogy mindegyik politikai párt vezetőjével konzultálva megpróbálja őket meggyőzni, hogy egyezzenek meg a kormányalakítás érdekében, bár a sikerre elég csekély esély mutatkozik. Amennyiben nem jár sikerrel - mint ahogy várható is - június közepére új választásokat kell kiírnia.

A Reuters szerint Venizelosz egységes kormánykoalíciót akart kialakítani, de ajánlatát a Sziriza pártvezér Ciprasz lesöpörte az asztalról, mivel szerinte ez csak annak a megszorítócsomagnak a megmentése lett volna, amit a görögök többsége a vasárnapi választásokon elutasított.

"Nem a Baloldali Koalíció az, amelyik ezt az ajánlatot elutasítja, hanem a görög emberek, akik ezt már megtették a szavazataikkal"  - jelentette ki Ciprasz.

Jön az idegek harca

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy reményét fejezte a görög politikai vezetők felelősségtudatában bízva, hogy az ország kötelezettségvállalásait tiszteletben tartják és biztosítják az ország "európai jövőjét".

A görögök jelentős többsége maradna az eurózónában - jegyzi meg a Reuters, ám Ciprasz szerint ez a mentőcsomag feltételei nélkül is elérhető.

"Könyörögni fognak, hogy fogadjuk el a pénzt" - jelentette ki a Sziriza alelnöke, Dimitrisz Sztratulisz a mentőcsomaggal kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az európai döntéshozók nem fogják megkockáztatni Görögország eurózónából való kilépését, ami a valutaunió projektjét is zátonyra futtatná.

Ezzel szemben az európai vezetők elszántnak mutatkoznak abban, hogy visszatartsák Görögország következő részletét, amennyiben a vállalt kötelezettségeit felrúgja, még az ország csődbe taszításának és az eurózóna elhagyásának magas költségeinek árán is. Görögország a finanszírozásához szükséges forrásból június végén futhat ki.

Mi jöhet ezek után?

Az alternatíva nem túl rózsás: egyre nyilvánvalóbban Görögország szakadékba zuhanása. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy júniusban új választásokat kell kiírni. A csütörtök este megjelent legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Sziriza 28 százalékra növelte támogatottságát a múlt vasárnapi 17-ről, s ezzel esélye van arra, hogy egy újabb szavazáson 128 helyet szerezzen a 300 fős parlamentben. Az Alpha TV felmérése szerint másodiknak 20,3 százalékkal az Új Demokrácia futhatna be, amivel 57 képviselői helyhez jutna, a harmadik a Paszok lehet a 36 helyre elegendő 12,6 százalékkal.

Eurózónás leminősítések jöhetnek

A Fitch Ratings pénteken az egyre kaotikusabb görög helyzet kapcsán közölte: ha Görögország elhagyja az euróövezetet - akár a jelenlegi politikai válság következtében, akár amiatt, hogy nem sikerül elérni a gazdaság stabilizálódását -, akkor a cég valószínűleg a valutaunióban maradó összes tagállam szuverén adósosztályzatát közeli leminősítés lehetőségére utaló negatív felülvizsgálat alá venné. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Fitch Ratings elvileg a valutauniós adóskockázati alapmércének tekintett Németország lehetséges legjobb, "AAA" besorolását is megvonhatja.

Londoni elemzők emellett úgy vélik, hogy egyértelműen növekedett a zűrzavaros és komoly károkat okozó válság kialakulásának kockázata, így annak is, hogy Görögország még idén elhagyja az eurózónát.