Észak-Korea újabb bejelentéssel stresszeli a világot

Észak-Korea bejelentette igényét a világűr meghódítására. Miután a Földön nemzetközi embargó sújtja a sztálinista rezsimet, a phenjani vezetők olyan területnek látják a világűrt, ahol nem akadályozzák országhatárok, politikai és ideológiai különbségek a „társadalmi rendszerek versenyét”.
Komócsin Sándor, 2017. október 31. kedd, 11:29

Ambiciózus terveket jelentett be Észak-Korea az űrkutatásban azzal a végső céllal, hogy meghódítsák a világűrt - tudósított a Newsweek. Első lépésként egy ötéves programban akarnak geostacionárius pályára állítani műholdakat, amelyek segítenék az ország gazdaságát és az életszínvonal javítását. Egy műholdas kommunikációs rendszert már 2019 júniusáig üzembe akarnak helyzeni.

Az Egyesült Államok szakértői hosszú ideje úgy tekintenek az egyes országok űrprogramjára, mint egyfajta mutatóra, amely jelzi, milyen fejlett a rakétatechnikájuk. A világűr elérésére képes hordozórakéták, amelyekkel a szatelliteket pályára állítják, ugyanis éppen olyanok, mint azok az interkontinentális rakéták, amelyekkel atomcsapást mérhetnek más országokra.

Ezt nem zárhatják le

Az észak-koreai sajtó azzal vádolja az USA-t, hogy ésszerűtlen korlátozásokkal akadályozza az űrtechnológia fejlesztését. Ezzel az ENSZ égisze alatt az sztálinista rezsim ellen hozott szankciókra utalnak, amelyet akkor vezettek be, amikor az ország először bocsátott fel műholdat 2012 decemberében.

Ezt egy sor sikertelen kísérlet előzte meg 1998-ban, 2006-ban, 2009-ben és 2012 áprilisában. A sikeres felbocsátást követően Phenjan azt állította, hogy kommunikációs szatellitet állított Föld körüli pályára, ám nemzetközi megfigyelések szerint az űrjármű egyetlen pittyet sem volt képes az éterbe küldeni.

Egészen borzalmas veszélyek
A kínai tudósokat követve Dél-Korea vezető meteorológusa, Nam Jea-cheol is az északi nukleáris kísérletek életveszélyes mellékhatására figyelmeztetett - tudósított a BBC. Eszerint a tesztek helyszíne, egy 60-100 méter hosszú fennsík a következő robbantás után beszakadhat, ami utat nyithat a radioaktív szennyeződés kiszabadulása előtt a szabadba. Hasonló módon szennyeztek be óriási területet a felrobban csernobili és a leolvadt fukusimai atomerőműblokkok.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt nyilatkozta, hogy Európa a sztálinista rezsim interkontinentális rakétáinak hatósugarába került, ami új szintre emelte az ezzel kapcsolatos nukleáris fenyegetést. Francia vezető körök arra figyelmeztettek szeptemberben, hogy Kim Dszongun rakétái hónapokon belül olyan szintre fejlődhetnek, hogy csapást mérhetnek velük Franciaországra.

Újabb próbálkozás

Legutóbb 2016 februárjában bocsátottak fel űrrakétát, a Kvangmjongszong-4-et, hetekkel az ország ötödik nukleáris tesztje után. Dél-koreai források akkor megállapították, hogy az északi szomszédnak sikerült pályára állítania egy űrjárművet, ám egy amerikai védelmi minisztériumi tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy az eszköz haszontalanul rója köreit a világűr jeges hidegében.

Ezt követően az USA újabb szankciókat vezetett be a rezsim ellen, Dél-Korea pedig lezárta a Keszong ipari területen folyó közös északi-déli gazdasági tevékenységet. Válaszul az északi vezetés még határozottabban úgy tekint a világűrre, mint ahol a nemzetközi közösség nem korlátozza egyetlen ország tevékenységét sem.

Kim Dszongun észak-koreai diktátor a helyi sajtóban arról értekezett, hogy a fel kell egy gyorsítani egy tudományos-technológiai erőközpont kiépítését, amely továbblendítheti az országot a tudományos fejlődésében. Ezzel forradalmi fordulatot érhetnek el a szocializmus építésében. Ez követően 2016 szeptemberében személyesen tekintette meg egy új rakétahajtómű tesztjét.

A nyitókép forrása: Pixabay.com

HOZZÁSZÓLÁSOK