EU-biztos támadja a magyar és a lengyel vezetést

Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa úgy véli, hogy az unió kohéziós alapjából a kelet-közép-európai országoknak juttatott támogatások kifizetéséhez feltételül kell szabni a jog uralmának érvényesülését. Nyilvánvaló, hogy az uniós vezető elsősorban Lengyelország és Magyarország esetén lát gondot ez ügyben.
Komócsin Sándor, 2017. november 6. hétfő, 09:53

Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a napokban Helsinkiben azt mondta: az unió kohéziós alapjából folyósított támogatások feltételül kell szabni, hogy a pénz kapó tagországokban érvényesüljön a jog uralma - írja az emerging-europe.com hírportál. A kohéziós alapok célja, hogy segítsék felzárkózni az EU keleti tagállamait a nyugat-európai gazdaság szintjére.

A beszédet láthatóan a lengyel és a magyar vezetésnek címezte. A biztos szerint a kohéziós alapok úgy segíthetnek a jog uralmának érvényesítésében, hogy elosztásuk feltételül szabják az EU jogrendszerében érvényesülő standardok betartását. Enélkül nem lehet hatékony regionális kohéziós politikát folytatni, mert a jog uralmának hiánya utat nyit a csalások, mindenekelőtt a korrupció, azaz a közös pénz ellopása előtt.

Napirenden a téma

A következő közös európai uniós költségvetés előkészítésével kapcsolatos vita egyik lényeges eleme, hogyan lehetne összekötni a pénz elosztását a jog uralmának érvényesítésével - emlékeztet a hírportál. Egyes nettó befizetők, például Németország támogatja az olyan módszerek bevezetését, amelyek biztosítják, hogy minden nettó kedvezményezett országban érvényesüljenek az EU közös szabályai és értékei.

A EU jogrendszere olyan, mint egy karácsonyfán a lámpasor: ha az egyik égő kialszik, akkor az összes többi is elsötétül - fejtegette Jourová. Ezért ha egy tagország valamelyik elemét kiiktatja ennek a rendszernek, akkor az egész jogrend borul meg - célzott arra, hogy Lengyelországban és Magyarországon sem a teljes jogrendszert, hanem csak annak egyes elemeit írták felül például azzal, hogy politikailag egyszínűvé tették az alkotmánybíróság vagy más testületek személyi összetételét.

Évek óta húzódó ügy

A jog uralmának érvényesülésével kapcsolatos gondokkal évek óta küszködik az Európai Bizottság. Számos ötlet felmerült azzal kapcsolatban, hogyan ellenőrizzék ennek az elvnek a betartását az egyes tagállamokban. Az egyik lehetőség lett volna egy különbizottság felállítása ezzel a feladattal, a másik az Európai Unió alapszerződésében lévő 7-es cikkely élesítése, amely - a többi tagország vezetőjének egyhangú döntésével - megfoszthatja szavazati EU-s jogától a vétkes államot.

A varsói és a budapesti vezetés úgy véli, hogy a bizottság nem szólhat bele abba, milyen jogrendszert üzemeltetnek az egyes tagországok, ám Jourová nem ért ezzel egyet. Szerinte mivel a nemzeti igazságszolgáltatási szervezeteknek az EU jogrendjével összhangban kell végezniük a munkájukat, a jog uralmának érvényesítése - mint az utóbbi alapeleme - nemzetek feletti ügy. Egyik kollégája, Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos szerint viszont nem kéne "politikai feltétekhez" kötni a kohéziós támogatásátok folyósítását.

A 7-es cikkely érvényesítésének lehetősége először Lengyelország estén merült fel, miután a bírók kinevezését a parlament kezébe adó jogszabály tervezetével megsértette volna a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás szétválasztásának szabályát - emlékeztet az emering-europe.com. Brüsszel szerint szintén veszélyezteti a jog uralmának érvényesülését az, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök hajlamos az autokratikus vezetésére.

A nyitókép forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix3, 2017.11.06 14:00

"a kelet-közép-európai országoknak juttatott támogatások kifizetéséhez feltételül kell szabni a jog uralmának érvényesülését"

A jog uralmát vagy Brüsszelét?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html