Az örvendetes magyar-kínai megállapodások ecsetelése mellett kevés szó esett a hazai médiában arról, hogy Li Ko-Csiang miniszterelnök-helyettes Oroszországból érkezett Magyarországra és innen Belgiumba, az Európai Unió főhadiszállásának helyet adó nyugat-európai országba utazott tovább.

Moszkvában egy orosz-kínai kereskedelmi és befektetési fórumon arról beszélt, hogy a két ország kapcsolata "történelmi fordulóponthoz" érkezett. A kínai vezetés szerint immáron elsőbbséget kell adni a befektetési együttműködésnek, amelyhez jó alapot biztosít egyebek mellett a kölcsönös politikai bizalom és a kulturális kapcsolatok erősödése Oroszország és Kína között.

Kapcsolódó

A gazdasági együttműködésnek ki kell terjednie az infrastrukturális projektekre, a high-tech területére, a feldolgozóiparra és a természeti erőforrások, az olaj, a gáz és a szén kivitelére. Emellett olyan ágazatokban is bővíteni kell a kapcsolatokat, mint amilyen az új energiaforrások kiaknázása, a biotech-egészségügy, a légiipar és a pénzügyi szolgáltatások területe.

Brutális bővülés

Az európai adósságválság ellenére a kínai-orosz kereskedelem értéke közel 43 százalékkal, 79,25 milliárd dollárra nőtt 2011-ben 2010-hez képest, ami bőven meghaladja a kínai külkereskedelem 22,5 százalékos átlagos emelkedését. Li a múlt szombaton 27 megállapodást írt alá orosz partnereivel, amelyek összértéke 15 milliárd dollár. A szerződések az energetikai, az informatikai és a pénzügyi szektort érintik.

Az elmúlt év végéig az orosz vállalatok összesen 818 millió dollár értékű befektetést hajtottak végre Kínában, míg az ázsai ország 2,91 milliárd dollárnál tartott Oroszországban. Moszkva és Peking közös alap létrehozását tervezi a befektetések ösztönzése érdekében. Az elképzelések szerint 2015-ig 100 milliárd dollárra, 2020-ig 200 milliárd dollárra növelik a kétoldalú külkereskedelem értékét. A kapcsolatok évi 20-30 százalékos tempóban bővülhetnek.

EU-Kína két jó barát

Li Ko-Csiang nagyon sokat vár az Európai Unióban tett látogatásától - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Financial Timesban megjelent írásában. Meggyőződése szerint néhány eurótagország ismert gondjai ellenére az EU legyőzi az adósságválságot. "Dicséretre" méltó már az is, ahogy az együttműködés erősítésével és bátor reformokkal eddig kezelték a problémákat.

Li emlékeztet rá, hogy Kína importja az EU-ból évi 25 százalékos tempóban bővült az elmúlt két évben, tavaly majdnem kétszeresére nőtt a kínai befektetések értéke, illetve számos esetben vásároltak európai államkötvényeket. Továbbra is hozzá akarnak járulni az adósságválság enyhítéséhez - teszi hozzá.

Tervezzünk együtt!

A kínai vezető párhuzamot vont országa 12. ötéves terve és az Europe 2020 stratégia végrehajtása között. Úgy véli, ezek a keretek sajátos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kapcsolatokat a "designed in Europe" és a "made in China" elveinek egyesítésével mélyítsék el. Ha az európai technológiákat hozzáigazítják a kínai piaci igényekhez, az "csodálatos eredményeket" hozhat.

Napjainkban naponta 1,5 milliárd dollár értékű áru cserél gazdát Európa és Kína között. Becslések szerint az európapi high-tech termékek exportjának minden egyszázalékos bővülése legkevesebb további 2,2 milliárd euró (2,9 milliárd dollár) további kivitelt generál. Ezért az ilyen típusi export elé emelt korlátok leépítésével mindkét fél jól járhat - vélte a miniszterelnök-helyettes.