Zátonyra futhat az úgynevezett Európai Összekapcsolódási Eszköz (CEF) által finanszírozott gázvezeték építési terv, miután nem lesz elég kereslet az azokon tervezett gázmennyiségre - állapítja meg egy környezetvédelmi think tank, az E3G tanulmánya, amelyet az EurActive idéz.

A héten publikálandó tanulmány szerint az EU 72 százalékkal magasabb gázkereslettel számolt, mint a 2030-ra elérendő energiahatékonysági célok eléréséhez szükséges előrejelzések. Ezek a célok 2030-ra 40 százalékos szén-dioxidkibocsátás-csökkentést, az európai energiamixen belül 27 százalékos megújulóenergia-részesedést, valamint egy 30 százalékos energiaveszteség-javítást irányoznak elő - amelyről az október 23-24-i EU-csúcson tárgyalnak Brüsszelben az uniós vezetők.

Az E3G munkatársa, Jonathan Gaventa az EurActive-nak úgy vélekedett, hogy nagy a kockázata annak, hogy a közpénzek fölösleges gázinfrastruktúra-beruházásokra folynak el.

A gázkereslet az elmúlt évtizedben 9 százalékkal esett, és várhatóan tovább csökken, amint az energiahatékonysági célokat eléri az EU - tette hozzá. Az Európai Bizottság becslései szerint az energiahatékonyság javulásával az uniós gázimport 174 millió tonna kőolaj egyenértékkel (Mtoe) csökkenheti évente 2030-ra. Ez mintegy húszszor több mint a Déli Áramlaton keresztül tervezett importvolumen, és duplája a CEF keretében jelenleg finanszírozni tervezett összes projekt várható importkapacitásának.

A CEF energiaprojektjei számára 5,85 milliárd eurónyi forrást különítettek el - ez az első alkalom, hogy egyáltalán külön keretet rendeltek az energiainfrastruktúrák számára - jegyzi meg az EurActive.

Miután még nincsenek konkrét projektek, jelenleg nem lehet megmondani mennyi pénzt dobhat ki az EU az ablakon. A Déli Áramlaton kívül a CEF-ből finanszíroznának például cseppfolyósított gáz (LNG) projekteket Lengyelországban, a balti államokban, Svédországban, Belgiumban, Írországban, Máltán, Olaszországban, valamint Szlovéniában, Horvátországban, Grörögországban és Romániában.

Az európai energiainfrastuktúra gyengeségét az ukrán válság felszínre hozta, jó villamos és gázhálózat kell ahhoz, hogy a tagállamok megoszthassák az energiaszükségleteiket. A válság azonban ahhoz vezetett, hogy az EU a villamosenergia kárára a gázinfrastruktúrát kezdte előnyben részesíteni, pedig Gaventa szerint a villamosenergia jobb befektetés lenne. A szakember ezt azzal indokolta, hogy míg a gázhálózat csak gázt, a villamosenergia-hálózat különböző forrásokból származó energiát tud szállítani. Miután az EU hosszú távú energiabiztonsága a gázvezetékekkel szemben sokkal inkább a villamosenergia-átviteli rendszerektől és az okos hálózatoktól függ majd, a CEF-ből az eddig tervezettnek nagyobb hányadát kellene a villamosenergia felé irányítani.

A bizottság becslései szerint a villamosenergia iránti kereslet 2030-ra 14, 2050-re 28 százalékra emelkedik, miközben az energia iránti kereslet összességében 30 százalékkal fog esni 2050-re.

A CEF potenciális projektjei között jelenleg 50 milliárd eurós kerettel 132 villamosenergia és 107 gázprojekt szerepel 53 milliár euró értékben. Az Európai Bizottság európai energiabiztonsági stratégiájában szereplő listán viszont már 27 gázprojekt szerepel csupán hat villamosenergiaprojekttel szemben. Az E3G amiatt aggódik, hogy ez a szelektált lista a pénzek szétosztásánál a döntéshozókat is befolyásolja majd.

A kutatóintézet tanulmánya kifogásolta továbbá, hogy nem volt átlátható, ez a lista milyen kritériumok mentén állt össze, illetve ezt a listát miként használják majd a CEF forrásainak elosztásáról szóló tájékoztatás során. Továbbá arról sincs információ az E3G szerint, hogy a listán szereplő projekteket a kibpcsátáscsökkentés szempontjából vizsgálták-e.