Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nem mondhatni, hogy dübörögnének a kampányok az Európai Unió tagországaiban a közösség parlamentjének egy hónap múlva esedékes választása előtt. Inkább csak nyöszörgést hallani, amit a közönség méla érdektelensége kísér - állapítja meg a BBC uniós szakírója, Gavin Hewitt. Nagyobb lesz a zaj a brüsszeli vezetői posztok elosztása körül, miután teljesen nyílt a legfontosabb döntéshozói tisztségek megszerzéséért folyó harc.

A tagországok vezető pártjai várhatóan belpolitikai üzenetekkel bombázzák majd a választókat, például adókedvezményeket és új állami kiadásokat ígérnek, amelyekért a brüsszeli porondon kívánnak majd harcolni. Nem az ilyen konkrét kérdések lesznek azonban a szavazás fő témái, hanem az Európa-projekt maga. Az emberek ezzel kapcsolatos véleményüknek adnak majd hangot a május végi választáson. Nem az uniós szabályok, intézkedések részletei kerülnek terítékre, hanem a közös Európa eszméje.

Van-e jövője?

Ez lesz az első választás a 2008-2009-es pénzügyi világválság, illetve a 2010-1013-as európai adósságválság pusztítása óta. Az elmúlt években megjelent közvélemény-kutatások egy irányba mutattak: az európaiak széles rétegei vesztették el a közös uniós projekttel kapcsolatos illúzióikat. Nekik lehetőségük lesz az elmúlt időszakban feltűnt jobb- és baloldali elitellenes politikai erőkre szavazni. Ezek egy része csak nacionalista, de vannak köztük extremisták is. Közös bennük, hogy népszerűségüket euroszkeptikus politikájuknak és bevándorló-, illetve esetenként kisebbségellenességüknek köszönhetik.

Az elmúlt hónapok hoztak néhány jó hírt. A görög államkötvényeket elkapkodták a piaci befektetők, a közös európai valutarendszer széthullásáról már senki sem beszél. Ugyanakkor 26 millió embernek továbbra sincs munkája, a béreket és a nyugdíjakat számos országban megnyesegették, az államadósság szinte minden országban nő. A fő kérdés tehát gazdasági oldalról megfogalmazva így hangzik: van-e jövője a közös Európának lassú gazdasági növekedés esetén?

Lesz-e legitimitása?

A gazdasági válságokat általában politikai felfordulás követi, ám az európai választók az elmúlt évek sokkjai ellenére a főáramba tartozó pártokat fogják támogatni - véli Niall Ferguson brit történész. Ezzel csak az a bibi, hogy az Európa-projekt most a legitimációjáért harcol. Ha az európai parlamenti választásokon a korábbiaknál is kisebb lesz a részvétel, az aláássa a parlament és általában európai intézmények legitimitását. Ugyanez a helyzet azzal, ha az európai elit ellen fellépő pártok 25 százalék feletti támogatást értnek el. Az átlagos uniós részvételi arány egyébként 2009-ben 43 százalék volt.

Szinte biztos, hogy Franciaországban rengeteg tiltakozó szavazatot gyűjt be a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Front. Ez a párt versenyben van az első helyért a jobbközép UMP-vel. A franciák a magas munkanélküliség és a halvány növekedés miatt fordulhatnak az elitellenes politikai erő felé.

Olaszországban az új kormányfő, Matteo Renzi még élvezi a megválasztását követő mézesheteket, így szavazókat csábíthat el a humorista Beppe Grillo politikai mozgalmától. Görögországban egy új Európa-párti alakulat egyre jobban fut, és elszívhatja a legnagyobb ellenzéki párt, a radikális baloldali Sziriza támogatóinak egy rését. Hollandiában a legerősebb euroszkeptikus párt népszerűsége csökkent, miután támogatói rasszista kirohanását megörökítő videó jelent meg a médiában. Nagy-Britanniában a függetlenségi pártnak (Ukip) számot kell adnia arról, hogyan osztaná el az uniós támogatásokat. Spanyolországban és Portugáliában nincs euroszkeptikus párt.

Bíznak-e bennük?

Ha a protesztpártok nagyot kaszálnak, azaz 30 százalékos támogatást szereznek, várhatóan akkor is gondjaik lesznek azzal, hogy egységesen lépjenek fel az Európai Parlamentben. Populisták, támadók, extremisták lesznek, azaz továbbra is a politikacsinálás könnyebbik oldalát választják majd, de ellentéteik túl nagyok ahhoz, hogy simán áthidalhatnák azokat. Eközben az európai főáramba tartozó pártok könnyen összefoghatnak a fontos kérdések eldöntésben: erősíthetik az európai integrációt és az európai parlament befolyását is.

Az Európai Parlament kétségtelenül egyre fontosabb. A 751 fős parlament nemrégiben olyan kérdésekben döntött, mint a bankunió kiépítésének folytatása, a lobbicsoportok tevékenységének átláthatóbbá tétele és az új európai halászati alap felállítása. Hiába lényegesek azonban az ilyen kérdések, a májusi szavazás nyomán sokkal mélyebb kihívással néz szembe az európai társadalom. A demokrácia vizsgázik.

Az a kérdés, be tudják-e bizonyítani az uniós országokat kormányzó elitek, hogy nem saját érdekeiket követik, hanem azokét, akik megválasztották őket, hogy hűségesek meghirdetett ideáljaikhoz. Végleg elenyészhet-e a bizalom a vezetők és a vezetettek között - ez lehet a legfőbb tétje az új Európai Parlament működésének.