Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek szerda hajnalig tartó, brüsszeli rendkívüli menekültügyi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón. Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel.

Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők "felhagytak az egymásra mutogatással", a kölcsönös szemrehányásokkal.

A káosznak véget kell vetni

Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. "A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon" - hangsúlyozta az elnök.

A lengyel politikus szerint nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hotspotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez - tette hozzá Tusk - nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne.

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessen a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet.

Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.

Ezzel ment Orbán Brüsszelbe

A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.

Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot". Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.

Merkel reagált Orbán bajorországi szereplésére

Angela Merkel német kancellár szerint az ellentétek ellenére konstruktív légkörben, és a megoldáskeresés szellemében zajlott a rendkívüli csúcstalálkozó, melynek első házi feladata volt csak a szerdán megszavazott bevándorló-áthelyezési kvóták véglegesítése. A következő feladat november 15-ig, hogy a hotspotokon Görögországban és Olaszországban fel kell állítani a migránsokat ujjlenyomat-leolvasóval regisztráló állomásokat, mely a belügyminiszterek szerint jelentősen hozzájárul majd a schengeni határok védelméhez - jelentette az Eurologus Brüsszelből.

A brüsszeli portál szerint a német kancellár Orbán Viktor szerda reggeli müncheni fellépéséről a brüsszeli EU-csúcs után újságíróknak diplomatikusan annyit mondott, hogy vannak olyan kérdések melyekben egyetértettek, míg másokban más véleményen vannak. "Viszont az Európai Unió határvédelme olyan feladat melyért közösen kell tenniük". Merkel a menekültek eloszlását kedden nem támogató négy ország uniós megítéléséről úgy fogalmazott, a kérdés most nem volt téma a csúcstalálkozón.

Orbán csalódott

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsok követően azt mondta újságíróknak, hogy a hat pontból álló "magyar elképzelések" közül (amelyeknek nagy részét az Európai Bizottság eredeti elképzelései is tartalmaztak - a szerk.) ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.

"Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok" - mutatott rá Orbán. A miniszterelnök elmondta: úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés. "Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán.

Magyarországnak két lehetősége van

Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket - mondta  a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk". Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába.

Szijjártó: nem bomlott meg a V4-ek egysége

Nem bomlott meg a visegrádi országok egysége amiatt, hogy Lengyelország a belügyminiszterek keddi találkozóján megszavazta a kvótarendszert - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Kossuth Rádióban. Hozzátette, a V4 tagországok szuverén államok különböző adottságokkal, így természetesen előfordulhat, hogy fontos kérdésekben nem azonosan döntenek. Előfordulhat, hogy a kvótarendszerben történtek olyan változtatások, ami miatt Lengyelországnak mégis elfogadhatóvá vált a javaslat.

Arra kérdésre, hogyan kell érteni a miniszterelnök hajnali nyilatkozatát, miszerint Magyarországnak azt is meg kell fontolnia, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország felé, úgy válaszolt a külügyminiszter, Magyarország megfelel a schengeni előírásoknak azáltal, hogy megvédi az unió külső határait, a legtöbb kritika mégis pont a kerítés miatt éri az országot.

Orbán: a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatnak kiválónak kellene lennie

A horvát-magyar kétoldalú viszonynak kiválónak kellene lennie ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban mennyi energiát fektettünk bele - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök horvát újságíróknak csütörtökön Brüsszelben. Sokat tettünk azért, hogy a kapcsolatok kiválóak legyenek, az a sok erőfeszítés olyan érték, amelyhez méltónak kellene lennünk - mondta rövid nyilatkozatában a horvát sajtó beszámolói szerint.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök az EU brüsszeli csúcstalálkozója előtt a sajtónak még úgy nyilatkozott, hogy "a magyar kerítést le kell rombolni". Újságírói kérdésre, ezt közölte-e Orbán Viktor miniszterelnökkel is, úgy válaszolt, hogy nem, mert magyar tulajdonról van szó, de továbbra is hibás lépésnek tartja. Zoran Milanovic elmondta, hogy sokat beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, aki szerinte nagyon érdekes beszélgetőpartner.

Orbán hajtogatja a magáét, de igazából nem tudott meggyőzni - mondta. Hozzátette: számára fontos, hogy ne rontsanak tovább a két ország viszonyán, amely az utolsó 25 évben - az Ina horvát olajipari vállalat körül kialakult ellentéteket leszámítva - jó volt. Magyarország "OK" volt Horvátországgal - szögezte le brüsszeli nyilatkozatában.

Végül megjegyezte: "Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm".