Európa túlságosan függ a bankhitelektől

A Lámfalussy-konferencián felszólaló európai banki vezetők szerint tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére.
MTI, 2016. február 1. hétfő, 18:21

A Magyar Nemzeti Bank által az idén harmadik alkalommal megrendezett eseményen a monetáris politikát és a pénzügyi rendszert érintő aktuális kérdésekről tárgyaltak Európa jegybanki vezetői, meghívott banki szakemberek hétfőn Budapesten.

Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank (ECB) igazgatóságának tagja kiemelte: tovább kell vinni az európai integrációt, politikai stratégia kell az integráció elmélyítésére, hogy fenntartható legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Unió (angol rövidítéssel EMU). A gazdasági konvergencia mellé új politikai konvergencia kell - tette hozzá. A globális kihívások, mint a migráció, a terrorizmus, és a klímaváltozás szorosabb együttműködésre kell, hogy késztessék az uniós országokat.

Az ECB igazgatóságának tagja szerint megijeszti a közvéleményt és a piacokat az, hogy Európa gyakran nem tud egységesen fellépni bizonyos kérdésekben. Ha sikerül együtt fellépni egy ügyben, akkor ez más esetekben is segítheti a kooperációt. Úgy vélte, az EMU további erősítése alapvető fontosságú egy sikeres Európai Unióhoz. A fenntartható gazdasági konvergencia csak politikai konvergenciával együtt lehetséges, jelenleg azonban nincs megfelelő konszenzus a tagállamok között a monetáris politika céljáról, így a közös szabályokat nem tartják kellőképpen tiszteletben. Az integráció nem folytatódhat technokrata, szakmai kérdésként, a politikai vezetésnek kell átvennie a stafétabotot - vélekedettt.

Coeuré szerint az ECB kiveszi részét az európai gazdaság magára találásából, árstabilitást biztosít, és eszközvásárlási programot is hirdetett. Hozzátette, hogy e monetáris politikának megvan a kívánt hatása, csökkentek a hitelköltségek, nőttek a hitelkihelyezések, különösen a hosszabb futamidejűeké.

Túl nagy a függés a bankhitelektől

Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke Lámfalussy Sándort idézve hangsúlyozta: a válságok rámutatnak a bátor reformok szükségességére. Lámfalussy professzor a makroprudenciális felügyelet koncepciójának feltalálójaként rámutatott, hogy az integrált pénzügyi piacokat csak integrált felügyeleti rendszerek mellett lehet megfelelően kezelni.

Az osztrák jegybank elnöke a legnagyobb gazdasági kihívásnak a pénzügyi volatilitást és a gyenge gazdasági növekedést nevezte. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország viszonylag jól átvészelte a pénzügyi válságot, az ECB mennyiségi enyhítése pedig nagy hatással volt a gazdasági növekedésre, hatékonyabb lehetett volna azonban, ha a fiskális politika is ebbe az irányba haladt volna.

Meg kell győzni az euróövezeten kívüli államokat a bankunió előnyeiről. A bankunió pozitívumai között említette a hozzáférést a jövőben kialakuló fiskális támogató mechanizmusokhoz, azt, hogy több és jobb információt lehet kapni a bankokról, a magasabb szintű felügyelet megvalósítását, és hogy emelkedik a nemzetközi és nemzeti bankrendszerekbe vetett bizalom.

Európa túlságosan nagy mértékben függ a bankhitelektől, a részvény- és tőkefinanszírozással szemben - mutatott rá az osztrák jegybankár. Ennek eredménye a nagyobb rendszerszintű kockázat és az alacsonyabb gazdasági növekedés. Európában 25 százalék a részvény- és tőkepiaci típusú kapitializáció aránya, míg az Egyesült Államokban 37 százalék, a kockázatmegosztási mechanizmus is emiatt sokkal kevésbé fejlett Európában - tette hozzá. A tőkepiaci unióval ki szeretnék szélesíteni a finanszírozási forrásokat, így nem kellene szinte kizárólag a bankok forrásaira hagyatkozni, egyúttal elmélyítenék a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát.

Bizalom, az nincs

Luiz Awazu Pereira da Silva, a Bank of International Settlements (BIS) vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi volatilis gazdasági környezet és az alacsony növekedés oka a bizalom hiánya. A piacok bizonytalanok abban, mi a fenntartható növekedés, mi a megfelelő kockázatvállalási szint. A piac "lehorgonyzott", a legkisebb hírverés is azonnal bénító hatású.

A hitelezés megfelelő szintjéről szólva elmondta: Lámfalussy Sándornak is egyik legnagyobb aggodalma az volt, hogyan lehet kontrollálni a nagy fellendüléseket, a hitel-boomokat. A tőkekövetelmények, a prudenciális szabályok feltétlenül szükségesek, és alkalmasak arra, hogy kontroll alatt tartsák a gazdaság működését - mondta a BIS vezérigazgató-helyettese.

Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ügyvezető igazgatója szerint a válság számos tanulsággal járt, a válság után a monetáris unió erősebb lett, ahogyan az európai bankrendszer és a fiskális szolidaritás is az EMU országai között. Az euróövezet államainak el kell kerülniük a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságot, ezzel együtt folyamatosan menedzselniük kell az államadósságukat. Az országoknak egyértelműen 3 százalék alá kell csökkenteniük az államháztartási deficitet - mondta.

Úgy vélte, szükség van az aktív monetáris politika folytatására, erre jó példa az ECB tevékenysége. Rámutatott, hogy a 2008-as válság óta az európai bankok 600 milliárd euróval erősítették meg tőkehelyzetüket. Tanulságként említette az ESM és az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) létrehozását, a két intézmény 700 milliárd euró pénzügyi eszközzel rendelkezik. Az elmúlt években 254 milliárd euróval támogatta Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország gazdasági talpra állítását, ebből 3 ország - Írország, Portugália és Spanyolország - már kikerült a programból, Ciprus a következő időszakban kerül ki belőle.

HOZZÁSZÓLÁSOK