BUX
39962

Európa visszafordult a szakadék felé

Veszélybe került a második görög segélycsomag, miután az eurózóna összes tagországa, az IMF és a Moody's hitelminősítő is elutasítják a helsinki és az athéni kormány külön megállapodását a finn hozzájárulás visszafizetésére adott görög garanciáról.

Komócsin Sándor, 2011. augusztus 24. szerda, 11:05

Az eurózóna tagországainak kormányai vitát nyitottak arról, hogy Görögország milyen biztosítékokat adhatna a második görög segélycsomagban rendelkezésére bocsátott források visszafizetésére - jelentette a Wall Street Journal. Ezzel válaszolnak arra a külön megállapodásra, amelyet a múlt héten kötött Athén és Helsinki. Ebben a görög fél vállalta, hogy a csomag finn részének visszafizetési garanciájaként 500 millió eurót utal át egy elkülönített számlára, amely a program ideje alatt kamatozik, majd, ha Görögország sínre kerül, akkor zálog kamatostul visszakerül Athénhez, ha nem, akkor pótolja a finn kincstár veszteségét.

Az egyezség nyomán Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is jelezte, hogy hasonló megállapodást akar kötni, Angela Merkel német kancellár viszont pártja, a CDU parlamenti képviselőivel tartott egyeztetésén leszögezte, hogy nem kaphat extrafedezetet egyetlen eurózóna-tagország sem, azaz a finn-görög egyezmény sem fogadható el. Ugyancsak elutasítja a külön alkut a görög csomag mások finanszírozója, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ugyanis ezzel elvesztené előnyben részesített hitelezői státusát, azaz azt a jogosultságát, hogy a hitelezők közül elsőként kapja vissza pénzét az adóstól.

A tagországok egyes politikusai, akik különösen kockázatosnak tartják Athén támogatását országuk adófizetőinek pénzéből, eközben azt kezdték számolgatni, milyen likvid eszközök - készpénz, ingatlan, arany, vállalatok - vannak a görögök birtokában, amit fedezetként beszámíthatnának, ha együttesen fellépve kérnének biztosítékokat.

Hamar kiderülhet azonban, hogy semmire sem számíthatnak. Az állami tulajdonú görög cégek privatizációja amúgy is része a programnak, ami nélkül Athén nem tudja teljesíteni a kedvezményes EU-IMF hitelért vállalt kötelezettségeit. A görög ingatlanok eladása jogi és politikai akadályokba ütközik, részben azért, mert a bonyolult szabályok miatt nem lehet világosan elhatárolni, mely ingatlanok vannak állami kézben, részben azért, mert Athén ezek értékesítését az ország területi integritásának elvesztéseként értelmezi.

A Moody's a kisegített országok - Görögország mellett Portugália és Írország - szempontjából is károsnak tartja a görög-finn külön alkut. Az egyezség mindhárom állam adóssága hitelbesorolásának rontásához vezethet, ugyanis azon a feltételezésen alapul, hogy Görögország végül fizetésképtelennek bizonyul, ami növeli a másik két ország csődjének kockázatát is. Már a felételezés miatt is a tovább rosszabbodhatnak pénzügyi kondíciói, ami odavezethet, hogy az EU-IMF páros késve vagy nem utalja át hitele esedékes részleteit.

Finnország ugyancsak a csomag két százalékát finanszírozza, ám ha a többi hitelező ország is pluszfedezetet kér, az kivonja Görögország kezéből a maradék forrásokat és csökkenti a segélycsomag valódi értékét is. Ezért hiába tűnik jelentéktelen nagyságrendűnek a finn-görög paktum, jelentősége jóval nagyobb pénzügyi értékénél - ha minden ország fedezetet kérne a segélycsomaghoz adott pénzének visszafizetésére, az a júliusban kialkudott program végét jelentené.